Infostart.hu
eur:
388.74
usd:
335.32
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Hillary Clinton demokrata párti elnökjelölt a kampánycsapata körében egy New York-i szállodában tartott rendezvényen 2016. november 9-én, az elnökválasztás másnapján. A választást Clinton riválisa, Donald Trump republikánus párti jelölt nyerte. Clinton nyilvánosan elismerte a vereségét, és együttműködést ajánlott Donald Trumpnak.
Nyitókép: MTI/EPA/Abaca pool/Olivier Douliery

Ezért kardoskodik Hillary Clinton az európai migráció ellen

A volt amerikai elnökjelölt, egykori demokrata párti külügyminiszter és first lady szerint az európai jobboldali populisták - és persze Donald Trump - fegyvere a migránstéma a szavazók feltüzelésére, tehát a kulcs a bevándorlás megfékezése lenne.

Szokatlan helyről érkezett bírálat az Európába irányuló migráció heves indulatokat kavaró kérdésében.

Hillary Clinton, az amerikai Demokrata Párt volt elnökjelöltje és egykori külügyminiszter azt mondta:

Európának meg kell fékeznie a migrációt, hogy szembe szállhasson a jobboldali populisták által támasztott veszéllyel.

A The Guardian című brit lapnak nyilatkozva Clinton azt mondta:

az európai vezetőknek jelezniük kell, nem tudnak további bevándorlókat befogadni.

Clinton az interjúban méltatta Angela Merkel német kancellár bőkezűségét, aki több százezer gazdasági bevándorlót és menekültet engedett be az országba. Ugyanakkor arra utalt:

a bevándorlás felhergeli a szavazókat, ezzel magyarázható a brexitnépszavazás sikere és Donald Trump megválasztása is.

"Európának meg kell fékeznie a migrációt, mert ez öntött olajat a tűzre" - mondta Clinton.

"Csodálom Angela Merkel és más vezetők bőkezű és együttérző hozzáállását, de azt hiszem, Európa megtette, ami elvárható tőle", és szerinte most már világos üzenetet kell küldenie: "nem tudunk továbbra is menedéket és támogatást nyújtani".

Clinton szerint ha ezt nem teszik meg, akkor a kérdés továbbra is zavar fog okozni az európai politikai vezetésnek.

Hillary Clinton megjegyzései valószínűleg vegyes reakciókat váltanak ki. Részben amiatt, mert sokan megengedőbbnek tartják a bevándorlás kérdésében, mint egykori riválisát, Donald Trump elnököt,

részben pedig azért mert az Európai Unió országai között is heves belső vita folyik a 2015-ben érkezett 1 millió gazdasági bevándorló és menekült elhelyezéséről.

Míg egyes államok, így Németország, Olaszország és Görögország nagy terheket vettek a vállukra, addig más országok, különösen Közép- és Kelet-Európában elutasították, hogy menekülteket fogadjanak be - írja a The Guardian.

A lap szerint 2015 óta drámai módon visszaesett a bevándorlás, a téma azonban még mindig terítéken van néhány európai országban.

Clinton mellett a The Guardian más prominens balközép politikusokat is kérdezett arról, hogy miért esett vissza az általuk képviselt politika népszerűsége.

"Foglalkozni kell a jogos sérelmekkel és választ kell adni rájuk. Ezért nem lehet ma Európában anélkül választáson indulni, hogy az embernek szigorú álláspontja legyen a bevándorlásról, mert ez aggodalmat kelt az emberekben" - mondta a szintén nyilatkozó Tony Blair volt brit miniszterelnök.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

A Közel-Kelet történetében kevés olyan művelet volt, amely egyszerre hordozta volna a katonai precizitás, a stratégiai megtévesztés és a geopolitikai kockázat ennyire koncentrált formáját, mint a jelenleg is folyó, Irán elleni amerikai–izraeli háború, amelynek során az iráni vezetés és katonai képességek jelentős része egyetlen, célzott csapássorozat következtében megsemmisült – nem önmagában meglepő, hanem kivitelezésének módjában és következményeiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×