eur:
411.23
usd:
392.67
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pexels

Négynapos munkahéttel kampányolnak a brit szocialisták

Nagy-Britanniában is 2022 a következő általános választás éve, s ez még messze van, de a brit Munkáspárt már most próbál olyan elképzelésekkel előállni, amelyek megragadhatják a választók fantáziáját és legközelebb talán sikerre vinnék, kormányra juttatnák a szocialista pártot. Ilyen ötlet a négynapos munkahét bevezetése.

Pontosan mire gondolt a brit Munkáspárt gazdasági árnyékminisztere, John McDonnell, amikor egy vasárnapi BBC-műsorban megpendítette, hogy a 2022-es parlamenti választásra felkészülve esetleg kormányzási tervezetük részévé teszik a négynapos munkahét bevezetését? Arra, hogy a technika, főként az automaták munkába állításának fejlődésével nem zárható ki egy újabb ipari forradalom.

A XX. század korábbi szakaszában a munkásság kivívta a kétnapos hétvégi munkaszünet, majd a fizetett szabadság jogát, most, a szakszervezetek segítségével esetleg megvalósíthatná azt az álmot is, hogy egy héten csak négy napot kelljen dolgozni, természetesen változatlan összegű bér ellenében.

A kormányzó Konzervatív Párt elnöke, Brandon Lewis azonnal válaszolt a szocialista elképzelésre.

"A Labour már megint óriási kárt akar okozni a brit gazdaságnak,

lépése életszínvonal-csökkenéshez és a munkanélküliség növekedéséhez vezetne” - mondta.

A konzervatív pártot támogató napilap, a Daily Telegraph vezércikkben foglalkozik a hírrel és óvja a torykat, hogy ne próbálják hasonló elképzeléssel ellensúlyozni a szocialisták talán sokak számára csábító elképzelését. Azt írja a lap, hogy a konzervatívoknak kötelességük megvédeni a szabadpiaci kapitalizmust a marxista ideológiától, és a baloldali szavazók is jobban tennék, ha Theresa Maynek a realitásokat figyelemben tartó gazdasági programját követnék.

A Spectator szakírója sem tartja nagyszerű ötletnek a négynapos munkahét, azaz a háromnapos szabad hétvége bevezetését a jelenlegi körülmények között. Arra mutat rá, hogy

egyes munkafolyamatok automatizálása már húsz éve megkezdődött, de ez nem vezetett kisebb munkaerő-szükséglethez.

Az úgynevezett intelligens automaták csak rutinmunkát tudnak végezni, ezért bevezetésükkel párhuzamosan nőtt a képzettebb munkaerő alkalmazásának igénye. Viszont akik jelenleg is félállásban kívánnak dolgozni, például gyermeküket nevelő szülők vagy nyugdíjasok, azok kiszorulnának a munkaerő-piacról. Franciaországban mintegy húsz éve próbálkoztak 35 órás munkahét bevezetésével és már ez is ez nagyarányú munkanélküliséghez vezetett.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×