Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
A világ jelentős kőolaj-szállítási fojtópontjai
Nyitókép: Google Maps

Energiahordozók kereskedelme: több tengeri fojtópontnál is gond van már – térkép

Az elmúlt hetek háborús konfliktusai megmutatták, hogy mennyire sérülékeny a tengeri kereskedelem, ezért felértékelődnek a kőolaj- és földgázvezetékek – mondta az InfoRádióban Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.

Léteznek a világon úgynevezett fojtópontok, ahol a világ tengeri kőolajszállításának nagy része áthalad. Az elsődleges és legfontosabb nem a Hormuzi-szoros, hanem a Malaka-szoros, amely Szingapúr, Malajzia és Indonézia között terül el, ezen minden egyes nap több mint 23 millió hordó kőolaj halad át, ami a globális kőolajszállítás 22 százaléka. Ezt a helyszínt követi az Irán, Omán és az Egyesült Arab Emírségek által körbevett Hormuzi-szoros, amelynek a blokádja most már a negyedik hete tart.

Mint Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban elmondta, a közel-keleti átjárón 20-21 millió hordó kőolaj halad át békeidőben naponta, ez a globális fogyasztás 20 százaléka.

És van még két fojtópont:

  1. Bab el-Mandeb-szoros – ez a Vörös-tenger kijárata az Atlanti-óceánra (az Arab-félsziget másik csücske)
  2. Szuezi-csatorna – a Vörös-tenger mesterséges kijárata a Földközi-tenger felé.
A kőolaj és más folyékony kőolajszármazékok napi tranzitmennyiségének térképe a világ tengeri olajszállításának fojtópontjain keresztül; millió hordó/nap, 2025 első féléve (Az adatok forrása: az Egyesült Államok Energiainformációs Hivatalának (EIA) elemzése, a Vortexa tartályhajók nyomon követése, a Világbank és a Panama-csatorna Hatóság adatai, EIA átváltási tényezők és számítások.)
A kőolaj és más folyékony kőolajszármazékok napi tranzitmennyiségének térképe a világ tengeri olajszállításának fojtópontjain keresztül; millió hordó/nap, 2025 első féléve (Az adatok forrása: az Egyesült Államok Energiainformációs Hivatalának (EIA) elemzése, a Vortexa tartályhajók nyomon követése, a Világbank és a Panama-csatorna Hatóság adatai, EIA átváltási tényezők és számítások.)

„Az a fő szabály, hogy a globális kőolajkereskedelem mintegy 80 százaléka tengeri leszállítással zajlik, de a Hormuzi-szoroson átkelő tankerhajók négyötöde Ázsiába és távol-keleti országokba hajózik tovább, így át kell haladniuk ezt követően a Malaka-szoroson. A fennmaradó körülbelül 20 százaléknyi forgalom Afrikába, illetve Európába halad tovább, és ha Európába indulnak ezek a kőolajat vagy cseppfolyósított földgázt szállító tankerhajók, akkor kell áthaladniuk a Bab el-Mandeb-szoroson, ezt követően pedig a Szuezi-csatornán. Mindkettő átjáró – a Hormuzi-szoros mellett – geopolitikai szempontból veszélyes átjárónak számít. A Bab el-Mandeb-szoroson áthaladó tengeri hajóforgalmat már közel két és fél éve az iráni proxiként működő jemeni húszi lázadók rakétákkal, illetve drónokkal zavarják. A Szuezi-csatorna elakadásához pedig nem is kell fegyveres konfliktusnak kitörnie: 2021-ben egy 400 méter hosszú konténerhajó fordult keresztbe a csatornán, több mint egy hétig elzárva azt. Így azt lehet mondani, hogy a Közel-Kelet és az Európa közötti tengeri szállítási útvonal semennyivel sem biztonságosabb, mint az Európa és az Oroszország közötti energiatranszfert lehetővé tévő útvonalak” – részletezte Horváth Sebestyén.

A költségeket vizsgálva az energiahordozók vezetékes szállítása szerinte olcsóbb, mint a tengeri szállítás. Például a földgáz esetében, ha vezetéken keresztül szállítják, akkor nem kell cseppfolyósítani, ezzel szemben a cseppfolyósított földgázt úgy lehet előállítani, hogy

  • a gáz halmazállapotú földgázt lehűtik mínusz 160 Celsius-fokra,
  • egy terminálon keresztül betöltik az LNG-tankerhajóba,
  • elszállítják az adott célországba,
  • ott egy terminálon újra gázosítják a cseppfolyósított földgázt, így tudják célba juttatni.

„Ezzel szemben a földgázvezetéken érkező földgáznál igazából csak ki kell nyitni a csapot. A kőolaj esetében ugyanez a helyzet, de persze a kőolajvezeték esetében is 100 és 150 kilométerenként el kell helyezni egy szivattyúállomást, hogy a megfelelő kőolajáramlást biztosítani lehessen” – magyarázta.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×