Az állambiztonsági hivatal elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján Horst Seehofer belügyminiszter elmondta, hogy tavaly egyharmadával csökkent azoknak bűncselekményeknek a száma, amelyeket szélsőjobboldaliak követtek el. Seehofer némi megkönnyebbüléssel állapította meg, hogy 286 esetben történt erőszakos támadás menekültotthonok ellen, míg egy évvel korábban még csaknem ezer ilyen merényletet regisztráltak.

A belügyi szervek legfrissebb, 2017-re vonatkozó jelentésének ismertetésekor azonban hangsúlyozta, hogy emelkedőben van a radikális iszlamisták, valamint az erőszakra kész szélsőbaloldali aktivisták száma, de

a hatóságoknak egyre nagyobb problémát jelentenek az úgynevezett birodalmi polgárok is, akik elutasítják Németország demokratikus államrendjét.

A legnagyobb veszélyt alighanem a szalafisták jelentik, ugyanis a rendőrség tavaly már 744, mindenre elszánt szélsőséges iszlamistát tartottak nyilván, míg 2016-ban még csak 500 szalafista élt Németországban. A belügyminiszter úgy vélte, hogy a menekültek befogadását a radikális iszlám erők arra használják ki, hogy aktivistáikat is bejuttassák Nyugat-Európába, illetve arra, hogy a migránsok körében újabb tagokat toborozzanak.

Ugyanakkor a szélsőbaloldali beállítottságú németek tevékenysége is erősödőben van - állapította meg a miniszter, és példaként említette, hogy tavaly a G-20 tagországainak hamburgi csúcsértekezletét is megzavarták. Az igencsak jól szervezett szélsőbaloldal magántulajdon és hatósági személyek ellen elkövetett támadásainak száma ugyanis 65 százalékkal nőtt, ami - a belügyminiszter szerint - az éberség fokozására inti az ország belső biztonságáért felelős szerveket.

A kibertámadások szaporodásáról az állambiztonsági hivatal elnöke tájékoztatta a közvéleményt, és kifejtette, hogy az elmúlt évben átlagosan 52 ezer esetben észleltek külső behatolási kísérletet a kormány, illetve a minisztériumok informatikai rendszerében. Hans-Georg Maassen nem titkolta, hogy ezeket a kibertámadásokat szinte minden esetben Oroszországból követték el.