Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.43
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Putyin kihasználja a NOB-eltiltást

Putyin kihasználja a NOB-eltiltást

Ismét indul az elnökségért Vlagyimir Putyin orosz elnök. Kommentátorok szerint hazája eltiltása a téli olimpiától muníciót ad neki, hogy azt állíthassa: Oroszországot bekerítették az ellenségei.

Vlagyimir Putyin épp azután jelentette be, hogy indul a jövő évi orosz elnökválasztáson, amikor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság megalázó módon eltiltotta az orosz olimpia csapatot a téli olimpián való részvételtől.

Bár Putyin a harcias nyilatkozat és a bojkottfelhívás helyett azt mondta: az orosz sportolók dolga eldönteni, indulnak-e olimpiai színekben, politológusok szerint kihasználja majd honfitársai felháborodását.

Az elnök az úgynevezett „Önkéntesek fórumán” már jelezte a résztvevőknek, hogy „a jelenlegi nehéz helyzetben, amikor mindenféle támadás éri Oroszországot” nem adhatja fel nehéz munkáját – jegyzi meg a Nyezaviszimaja Gazeta című lap.

„Minden úgy nézett ki, mintha egy alaposan előkészített forgatókönyv alapján történt volna” – idézi az újság Konsztantyin Kalacsov politológust. A szakértő szerint Putyin bejelentését szándékosan időzítették a NOB-döntéshez, mert előre számítottak rá.

A politológus szerint a putyini kampány retorikája „a nemzeti vezető által irányított, ellenségei gyűrűjébe fogott nagy és stabil ország” jelszavával folyik majd a a március 18-i választásig. „Putyin úgy tűnik majd fel, mint aki csak a nép akaratát és véleményét tükrözi, bár a kampány során feltétlenül szót ejt a gazdaság fejlesztéséről” – vélte a szakértő.

„Azért azt hozzá kell tenni, hogy Putyin haza és külföldi ellenfeleinek fenyegető tevékenysége is kiprovokálta az indulását. Két éve rágódott, de most, a nehéz pillanatban nem tud visszalépni” – értékelte az elnök döntését, a Kreml érvelését elfogadva Alekszej Muhin, a Politikai Információs Központ nevű szervezet igazgatója.

Azt, hogy Putyin profitálhat az olimpiai tilalomból és általában az országát érő bírálatokból a brit Financial Times is elismeri. A lap szerint az amerikai liberálisok szinte Putyin-függővé váltak. „Úgy állítják be, hogy ha nem lett volna Putyin, nem lenne Trump, ha nem lett volna Putyin, nem lenne Brexit sem” – fogalmaz az újság, amely szerint a Demokrata párt így nem kényszerül komoly önvizsgálatra, hogy Hillary Clinton miért vesztette el az elnökválasztást.

Közben az orosz társadalmat szinte kettészakította az olimpiai tilalomról szóló döntés. A NewsRu híroldal felmérése szerint a válaszadók több, mint egyharmada azt mondja: hazafiatlan tett lenne, ha az orosz olimpikonok semleges zászló alatt versenyeznének Dél-Koreában. 54 százalék viszont azt mondja, hogy igenis induljanak „hogy megvédjék az ország becsületét”.

A lehetséges olimpiai bojkott kérdésében ugyanígy oszlanak meg a vélemények.

Meglepő módon az orosz portál által megkérdezett lakosok 40 százaléka szerint jogos a Nemzetközi Bizottság által kirótt szigorú büntetés, bár 53 százalék elutasítja azt.

A két csoport között nagyobb az egyetértés abban a kérdésben, hogy felzaklatta-e őket a döntés: 53 százalék mondott igent, de érdekes módon a válaszadók egyharmadát nem zökkentette ki a hír. És hogy nézik-e majd az oroszok a számukra fájó téli olimpiát? 40 százalékkal azok vannak többségben, akik minden esetben követik majd a játékokat, míg 25 százalék tiltakozásból nem nézi majd a közvetítéseket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×