Kívülről szemlélve ugyan nyelvében és kultúrájában más, de nem radikálisan tér el Katalónia Spanyolország többi részéhez képest.

A más régióknál gazdaságilag előrébb tartó és a francói diktatúra éveiben elnyomott

katalánok egy része azonban úgy érzi, hogy el kell szakadni

és saját államot kell létrehozni.

Barcelona utcáin az augusztusi terrortámadások utáni szimpátiafelvonulásokon is szinte csak a kubai lobogó mintázatát idéző Esteládát, a piros-sárga-két katalán zászlót lehetett látni, egyes aktivisták pedig olyan feliratokat aggattak ki az erkélyekre, amelyek szerint végre „jön a szabadság”.

A referendumról szóló helyi parlamenti szavazás előtt a katalán önkormányzat már bemutatta saját adóhivatalát, amely az önálló államiság fontos pillére lehet. 2015-höz képest több, mint duplájára emelték az ott dolgozók létszámát és nyolcszor több új irodát nyitottak.

Egyelőre a spanyol központi kormány szedi be és osztja el a legtöbb adót és sok függetlenségpárti katalán szerint az eredmény az, hogy az ő, 7 és félmilliós lakosú gazdagabb régiójuk többet ad másoknak, mint amennyit kap a költségvetésből.

Közvélemény-kutatások szerint a katalánok körülbelül fele-fele arányban megosztottak a függetlenség kérdésében. A felmérések ugyanakkor azt is sugallják, hogy a spanyol gazdaság erősödésével párhuzamosan kezd visszaesni a teljes önállóságot óhajtók aránya.

Carles Puigdemont, a barcelonai regionális kormányzat feje már korábban bejelentette, hogy a népszavazás érvényességéhez nem lesz minimális küszöb és hogy az „igen” szavazatok győzelme esetén a katalán parlament 48 órán belül kikiáltja a függetlenséget.

A madridi központi kormány ugyanakkor jogellenesnek tartja az elképzelést. Mariano Rajoy miniszterelnök azt mondta: a kabinet a „jog teljes erejét” bevetve biztosítja majd, hogy október 1-én ne tartsanak semmilyen népszavazást.

"Egy nap alatt le akarnak számolni az alkotmánnyal és a nemzeti szuverenitással. Nem fogják megtenni, senki sem számolhat le a spanyol demokráciával” – fenyegette meg a katalán kormányzatot.

Korábban a bíróságok már felfüggesztették hivatalukból azokat a politikusokat, akik 2014-ben egy nem kötelező érvényű függetlenségi népszavazást szerveztek. Az alacsony arányban szavazó katalánok akkor a függetlenségre voksoltak.

A spanyol állami számvevőszék közben ötmillió euró megfizetését követeli a 2014-es referendum miatt Artur Mas korábbi katalán vezetőtől és más politikusoktól. A jelenlegi vezetők szerint ez a központi kormány megfélemlítési taktikájának része. Kommentátorok közben arra számítanak, hogy azonnali függetlenség helyett hosszasan elnyúló jogvita követheti a katalán népszavazást.