Infostart.hu
eur:
362.65
usd:
310.92
bux:
152248.25
2026. augusztus 25. kedd Lajos, Patrícia
Porosenko: Ukrajna NATO-tag akar lenni

Porosenko: Ukrajna NATO-tag akar lenni

Ukrajna tárgyalásokat kezd a lehetséges NATO-tagságról. Ezt közölte Petro Porosenko elnök. A lépés valószínűleg tovább szítja a feszültséget Oroszország és a Nyugat között. Moszkva számára tabu a szomszédos ország felvétele az Észak-Atlanti Szövetségbe és a NATO is többször visszadobta az ötletet.

Az ukrán parlament a múlt hónapban szavazott arról a törvényről, amely szerint prioritást kell adni az ország NATO-tagságának.

Ezek után nem volt meglepő, hogy Moszkvában az elnöki szóvivő máris arról kezdett el beszélni, hogy az Észak-Atlanti Szövetség keleti terjeszkedése veszélyezteti Oroszország biztonságát és az Eurázsia erőegyensúlyt.

„Természetesen az orosz fél lépéseket tesz majd, hogy egyensúlyba hozza a helyzetet, hogy garantálni tudjuk saját biztonságunkat” – mondta Dmitrij Peszkov.

A NATO korábban többször is jegelte az ukrán tagság ötletét, amely nyomán az akkori földrajz szerint az a furcsa helyzet állt volna elő, hogy a Krímben, NATO-területen lett volna Oroszország legfontosabb Fekete-tengeri haditengerészeti bázisa.

Porosenko ukrán elnök most viszont a NATO-főtitkár, Jens Stoltenberg társaságában jelentette be a célt.

„Ukrajna NATO-tagsága felzaklatná Oroszországot, amely mindig is hasonló, bár kisebb szláv testvérének tekintette az országot” – mondta a France24 hírtévének Raisa Ostapenko, a párizsi Sorbonne egyetem Kelet-Európa kutatója.

Porosenko ugyanakkor hozzátette, hogy nem a közeljövőben adják be a tagsági kérelmet.

„A NATO-n belül nincs nagy étvágy az azonnali bővítésre”

- mondta Edward Lucas, az „Új hidegháború” című könyv szerzője, a washingtoni Európai Politikai Elemző Intézet tagja. „Most nem akarnak az 5. Cikkelyt magában foglaló biztonsági garanciát adni Ukrajnának” – tette hozzá, arra a paragrafusra utalva, amely szerint a NATO-nak háborúba kellene mennie, ha bármely tagját támadás éri.

Porosenko ezért úgy fogalmazta meg a törekvést, hogy 2020-ig olyan reformokat akarnak bevezetni a védelem, a korrupció-ellenes harc, a jó kormányzás és a rendvédelem terén, amelyek megfelelnek a NATO-feltételeinek.

Közben diplomaták megjegyzik, az oroszok elárulva érzik magukat: „az oroszok határozottan azt hitték, világos garanciákat kaptak a nyugattól, hogy nem bővítik a NATO-t” – mondta Tony Brenton, volt moszkvai brit nagykövet. James Baker amerikai külügyminiszter 1989-ben, a német újraegyesítéskor szavakban erről beszélt. „A NATO joghatósága nem terjed tovább kelet felé” – idézte szavait a volt nagykövet. „A nyugat rászokott arra, hogy ne vegye komolyan az orosz aggodalmakat. Udvariasan meghallgatták Moszkvát, aztán figyelmen kívül hagyták. Most is folytatnák ezt, csak az a baj, hogy Oroszország sokkal erősebb. Mindenre hajlandó, hogy megakadályozza Ukrajna NATO-tagságát” – figyelmeztetett a volt brit diplomata. Közben Washingtonban – ahol Trump elnököt Moszkvával való összejátszással vádolják - Sean Spicer elnöki szóvivő váratlan ellenvádat fogalmazott meg: az mondta, hogy a tavalyi kampány idején a Demokraták Ukrajnával játszottak össze és kompromitáló adatokat akartak szerezni a republikánus kampányfőnökről.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az AI nagy egyenlőségi paradoxona: a gyengébbek többet nyernek, de van egy csavar

Az AI nagy egyenlőségi paradoxona: a gyengébbek többet nyernek, de van egy csavar

A generatív AI több vizsgálatban egyszerre növelte a teljesítményt és csökkentette a dolgozók közötti különbségeket. A kezdők gyorsabban zárkóztak fel, bizonyos írásos feladatok pedig rövidebb idő alatt, jobb minőségben készültek el. Mégsem biztos, hogy ebből tartós kiegyenlítődés következik. Az AI használata nem jelent azonos értékteremtést. Az új különbséget a feladatbontás, az ellenőrzés és a teljes munkafolyamat újratervezése adhatja.
inforadio
ARÉNA
2026.08.25. kedd, 18:00
Totyik Tamás
a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×