Infostart.hu
eur:
388.28
usd:
334.73
bux:
121172.53
2026. március 4. szerda Kázmér

Istenkáromlásért lecsukják az első keresztény kormányzót

Két év börtön istenkáromlásért – ezt a büntetést kapta az indonéz főváros első keresztény kormányzója. Sokak szerint az ítélet fokmérője annak, hogy meddig terjed a vallási türelem a világ legnépesebb muzulmán országában.

A vártnál komolyabb büntetést kapott az indonéziai Jakarta keresztény kormányzója, Basuki Tjajhaja Purnama. A kínai kisebbségből származó és Ahok néven emlegetett politikus 2 év börtönt kapott, mert a bíróság „kétséget kizáróan meggyőződött abban, hogy istenkáromlás bűntettét” hajtotta végre – szólt az indoklás.

A kormányzó elítélése csapás az indonéz kormánynak is, amely a külvilág felé azt próbálta mutatni, hogy fellép a radikálisabb iszlám csoportok ellen és megóvja az ország világi értékrendjét.

Istenkáromlásért lecsukják az első keresztény kormányzót

Andreas Harsono, a Human Rights Watch jogvédő szervezet képviselője „jelentős visszalépésnek” nevezte az ítéletet, amelynek kihirdetését többezren várták a bíróság előtt. A hatóságok a biztonság kedvéért többezer rendőrt is az utcákra vezényeltek, de az ítélet elhangzása utáni órákban nem történt rendbontás.

A kormányzó sok híve sírva fogadta a hírt, ugyanis még az ügyészek is csak 1 éves, felfüggesztett börtönt kértek „gyűlöletbeszéd” miatt.

A bíróság ennél szigorúbb büntetést szabott ki, bár istenkáromlásért akár négy év is adható – és ezt követelték keményvonalas muszlim csoportok is.

A kormányzó akkor dühítette fel ellenfeleit, amikor

idézett a Koránból és azt mondta: a sorokat arra használhatják fel, hogy igazolják azt a vélekedést, hogy muzulmánokat nem irányíthatnak más vallásúak.

Később bocsánatot kért a megjegyzésért. Indonéziában a keresztény vallású, kínai Purnama egyfajta csodabogárnak számít – mivel egy kisebbségen belüli kisebbség tagja - és mivel a 240 millió lakos 90 százaléka muzulmán.

A kormányzó hívei már akkor tisztában voltak vele, hogy Purnama börtönbe kerülhet, amikor híre ment, hogy vádat emelnek ellene. Mint jogvédők megjegyezték: az 1965-ös, istenkáromlásról szóló törvény bevezetése óta egyetlen egyszer mentettek fel valakit.

2012-ben azért ítéltek el egy fiatal közalkalmazottat, mert kiírta a Facebookra, hogy ateista. Ez pedig úgymond sértette az Indonéziában elismert hivatalos vallásokat, az iszlámot, a buddhizmust, valamint a protestáns, katolikus, hindu és konfuciánus hitet.

A kormányzó elítélése véget vet politikai karrierjének, pedig annyira népszerű volt, hogy újabb megbízatásra számíthatott

és a kormány is támogatta.

A kabinet ugyanakkor közölte: lépéseket tesz a Hizb ut-Tahrir nevű iszlámista csoport feloszlatására, amely célként hirdette meg, hogy „kalifátust” hoz létre.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború miatt új döntésekre kényszerültek a tőzsdei befektetők

Az iráni háború miatt új döntésekre kényszerültek a tőzsdei befektetők

Az iráni konfliktus megrázta a világ tőzsdéit: az olajipar kivételével szinte minden tőkepiaci termékből menekül a tőke – mondta az InfoRádióban a Portfolio tőzsderovatának vezetője, Nagy Viktor.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×