Infostart.hu
eur:
385.31
usd:
332.05
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv

Istenkáromlásért lecsukják az első keresztény kormányzót

Két év börtön istenkáromlásért – ezt a büntetést kapta az indonéz főváros első keresztény kormányzója. Sokak szerint az ítélet fokmérője annak, hogy meddig terjed a vallási türelem a világ legnépesebb muzulmán országában.

A vártnál komolyabb büntetést kapott az indonéziai Jakarta keresztény kormányzója, Basuki Tjajhaja Purnama. A kínai kisebbségből származó és Ahok néven emlegetett politikus 2 év börtönt kapott, mert a bíróság „kétséget kizáróan meggyőződött abban, hogy istenkáromlás bűntettét” hajtotta végre – szólt az indoklás.

A kormányzó elítélése csapás az indonéz kormánynak is, amely a külvilág felé azt próbálta mutatni, hogy fellép a radikálisabb iszlám csoportok ellen és megóvja az ország világi értékrendjét.

Istenkáromlásért lecsukják az első keresztény kormányzót

Andreas Harsono, a Human Rights Watch jogvédő szervezet képviselője „jelentős visszalépésnek” nevezte az ítéletet, amelynek kihirdetését többezren várták a bíróság előtt. A hatóságok a biztonság kedvéért többezer rendőrt is az utcákra vezényeltek, de az ítélet elhangzása utáni órákban nem történt rendbontás.

A kormányzó sok híve sírva fogadta a hírt, ugyanis még az ügyészek is csak 1 éves, felfüggesztett börtönt kértek „gyűlöletbeszéd” miatt.

A bíróság ennél szigorúbb büntetést szabott ki, bár istenkáromlásért akár négy év is adható – és ezt követelték keményvonalas muszlim csoportok is.

A kormányzó akkor dühítette fel ellenfeleit, amikor

idézett a Koránból és azt mondta: a sorokat arra használhatják fel, hogy igazolják azt a vélekedést, hogy muzulmánokat nem irányíthatnak más vallásúak.

Később bocsánatot kért a megjegyzésért. Indonéziában a keresztény vallású, kínai Purnama egyfajta csodabogárnak számít – mivel egy kisebbségen belüli kisebbség tagja - és mivel a 240 millió lakos 90 százaléka muzulmán.

A kormányzó hívei már akkor tisztában voltak vele, hogy Purnama börtönbe kerülhet, amikor híre ment, hogy vádat emelnek ellene. Mint jogvédők megjegyezték: az 1965-ös, istenkáromlásról szóló törvény bevezetése óta egyetlen egyszer mentettek fel valakit.

2012-ben azért ítéltek el egy fiatal közalkalmazottat, mert kiírta a Facebookra, hogy ateista. Ez pedig úgymond sértette az Indonéziában elismert hivatalos vallásokat, az iszlámot, a buddhizmust, valamint a protestáns, katolikus, hindu és konfuciánus hitet.

A kormányzó elítélése véget vet politikai karrierjének, pedig annyira népszerű volt, hogy újabb megbízatásra számíthatott

és a kormány is támogatta.

A kabinet ugyanakkor közölte: lépéseket tesz a Hizb ut-Tahrir nevű iszlámista csoport feloszlatására, amely célként hirdette meg, hogy „kalifátust” hoz létre.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×