Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia

Háromnapos biztonságpolitikai konferenciát tartottak Pozsonyban

A hétvégén tartották Pozsonyban a Globsec nevű nemzetközi kül- és biztonságpolitikai fórumot. A rendkívüli biztonsági intézkedések mellett zajló rendezvényre a világ hetven országából csaknem ezer vendéget, köztük állam- és kormányfőket, jelenlegi és volt minisztereket, kül- és biztonságpolitikai, illetve gazdasági szakértőket, elemzőket hívtak meg. A fórumon Magyarországot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Simicskó István honvédelmi miniszter képviselte.

A háromnapos tanácskozás legfontosabb témája az európai terrorizmus, a közel-keleti helyzet és a nyáron Varsóban tartandó NATO-csúcsra való felkészülés volt. Andrej Kiska szlovák köztársasági elnök a fórumon azt hangoztatta, hogy a fennálló problémák megoldására időre van szükség, s kompromisszumokat kell kötni.

Véleménye szerint a biztonsági kockázatokról nyíltan kell beszélni. „A fiatal generációnak szüntelenül ismételni kell, miért fontos a szabadság és a demokrácia” – mondta Kiska.

A házigazda szerepét betöltő Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter hangsúlyozta, Szlovákia nehéz helyzetben rendezi a konferenciát, hiszen Európának számos biztonságpolitikai kihívásra kell ezekben a hetekben reagálnia.

A jordán külügyminiszter is felszólalt a fórumon. Nasser Judeh, a menekültekkel kapcsolatban azt mondta, a migránsok többé nem a mi problémánk, hanem mindenki problémája. A terrorizmust és az extrémizmust pedig egyenesen harmadik világháborúnak nevezte, amit más eszközökkel vívnak.

A vasárnap véget ért konferencián erős képviselete volt az Egyesült Államoknak Madeleine Albright, korábbi külügyminiszter személyében. A cseh gyökerekkel rendelkező politikus hangsúlyozta, „Amerikának továbbra is részt kell vennie a globalizált világ problémáinak megoldásában.”

A konferencián a visegrádi négyek közös biztonságpolitikai tervei is szóba kerültek. Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere kijelentette, a V4-ek közös haderőt küldhetnek a Baltikumba. „Nagyon fontos, hogy a visegrádi szerepvállalással is alátámasszuk a visegrádiak szolidaritását Európa irányában, ezért arról tárgyalunk, hogy a Baltikumba közösen küldjünk visegrádi haderőt, mégpedig oly módon, hogy a négy visegrádi ország egy-egy századnyi erővel három-három hónapon keresztül legyen jelen a Baltikumban, ezáltal egy évre biztosítsunk egy századnyi jelenlétet a balti országok számára” – fogalmazott Szijjártó Péter.

A migránsválsággal kapcsolatban Szijjártó ismételten visszautasította a menekültek állandó kvóták szerinti elosztását az Európai Unió országai között, és kiállt a V4-ek közös stratégiája mellett, amely a külső schengeni határok védelmében látja a menekültprobléma megoldásának kulcsát.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

A közelmúlt válságidőszakában a pénzügyi stressz és a státusz-orientáció növelte leginkább az alkoholfogyasztást, a pandémia időszakában ugyanakkor nem indult általános alkoholfogyasztási hullám Magyarországon – derült ki egy most megjelent kutatásból. Az InfoRádió a felmérésről Fertő Imrét, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárát kérdezte.

Donald Trump: nemzetbiztonsági érdek Grönland megszerzése

Az elnök Washingtonból távozva a repülőtéren újságírók előtt kifejtette, hogy a kiterjedt amerikai katonai beruházások révén megcélzott amerikai rakétavédelmi pajzs, az „Aranykupola" (Golden Dome) kiépítése szempontjából is fontos szerepet kapna Grönland. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kérdésről tárgyalások vannak a NATO-val is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Kétszeres pénzeső jöhet az unióból, ám figyelmeztetnek: nagy a  baj a Magyarországot is érintő tervekkel

Kétszeres pénzeső jöhet az unióból, ám figyelmeztetnek: nagy a baj a Magyarországot is érintő tervekkel

A Horizon Europe következő, 2028–2034-es ciklusa történelmi léptékű forrásokat mozgósítana az uniós kutatás és innováció támogatására, de a jelenlegi tervezet több ponton nem ad elég erős garanciát a pénz hatékony felhasználására az Európai Számvevőszék friss jelentése szerint. Az elemzés hangsúlyozza, hogy a költségvetés közel megduplázása önmagában nem biztosít nagyobb gazdasági és versenyképességi hatást, ha a célok, az irányítás és a teljesítménymérés továbbra is hiányos. A Számvevőszék különösen kockázatosnak tartja az uniós hozzáadott érték tisztázatlanságát és a gyenge eredményindikátorokat egy ekkora program esetében. A jelentés összképe szerint a Horizon Europe komoly lehetőség, de csak akkor válhat valódi növekedési eszközzé, ha a szabályozás és az ellenőrzés érdemben erősödik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×