Az eljárás alatt beszerzett bizonyítékok alapján kétséget kizáróan megállapítást nyert, hogy az ügyben gyanúsítottként kihallgatott férfit a néhai sértett és annak barátja jogtalanul támadta meg, tettleg bántalmazta és a jogtalan támadást hárította el a megtámadott.

A büntető törvénykönyvre (Btk.) hivatkozva azt írták, nem büntetendő az a cselekmény, ami a közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. A Btk. további rendelkezése szerint a jogtalan támadást, ha azt személy ellen, éjjel követik el, úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására irányult volna. A törvény alapján tehát ebben az esetben, az éjjel történt személy elleni támadásnál azt a védekező elháríthatja úgy, hogy a támadó életét elveszi.

Ezzel nem lépi túl a jogos védelem kereteit.

Az ügyészség a törvény alapján a jogos védelmi helyzet megállapíthatósága esetén semmilyen további körülményt, így a támadó szándékát vagy az enyhébb elhárítási mód lehetőségét nem mérlegelheti, az eljárást meg kell szüntetnie, mert a jogos védelem az elkövető büntethetőségét kizárja.

Az eset 2024. október elején, éjjel a miskolci pincesoron történt. Az ügyben gyanúsítottként kihallgatott férfi ott nagy létszámú társasággal szórakozott, akikhez alkalmanként két fiatalkorú férfi is csatlakozott. Velük került konfliktusba a férfi, mert azok a pinceház falát összefirkálták és bántalmazással fenyegetőztek.

Távozásuk után a férfi az ígért támadástól tartva egy konyhakést vett magához. Amikor a fiatal férfiak visszatértek és újból verést emlegettek,

megmutatta nekik a nála lévő kést.

A vádirat szerint a két fiatal hazaindult, de egy vélt sérelem miatt visszafutottak a megfenyegetett férfihez, akit egyikük combon rúgott. A megtámadott férfi hátrálva egy vaskorláthoz szorult, amikor a másik férfi ököllel arcon ütötte, majd a másik kezét is ütésre lendítette. Emiatt a megtámadott a jobb kezével, amiben a konyhakés volt, reflexszerű mozdulatot tett és a késsel a mellkasánál megszúrta a támadóját, aki belehalt sérülésébe.