eur:
389.49
usd:
361.89
bux:
68002.24
2024. május 5. vasárnap Adrián, Györgyi

Beadta a derekát az iraki miniszterelnök

Nyolc évig volt iraki miniszterelnök, de most beleegyezett a távozásba Nuri al-Maliki. A lemondott miniszterelnököt sokan azzal vádolják, hogy politikájával előidézte a szunniták lázadását és az Iszlám Állam nevű terrorcsoport előtörését.

Hosszú huzavona után lemondott Nuri al-Maliki iraki miniszterelnök és beleegyezett abba, hogy átadja a hatalmat kijelölt utódjának, a szintén a sííta Dava pártból kikerült Haider al-Abádinak.

Malikit, aki 8 éve volt Irak miniszterelnöke, már a szövetséges Egyesült Államok is bírálta, az iraki szunniták pedig azzal vádolták, hogy saját, sííta szektája érdekeit előtérbe helyezve másodosztályú állampolgárokká alacsonyította őket.

Kommentátorok szerint al-Maliki politikája is hozzájárult az iraki szunniták lázadásához, akik esetenként szövetségre léptek a brutalitásáról hírhedt Iszlám Állam nemzetközi terrorszervezettel, amely így sokkolóan gyorsan tudott területeket elfoglalni Irakban és Szíriában.

Al-Maliki egészen mostanáig azt próbálta elérni, hogy harmadszor is miniszterelnök legyen és mozgósította a hadsereg hozzá hű különleges egységeit.

Távozását azonban úgy állította be, hogy pártbeli "testvérének" adja át a hatalmat, hogy "megkönnyítse a kormányalakítást és biztosítsa az ország érdekeit."

Al-Malikit gyakorlatilag saját sííta pártszövetsége buktatta meg, azt követően, hogy napokon át perrel fenyegette és alkotmánysértőnek nevezte Fuád Masszúm iraki elnököt, aki riválisát bízta meg kormányalakítással.

Azáltal is politikai vákuumba került, hogy síítai szövetségesei, valamint Irán és az Egyesült Államok is megvonták tőle a támogatást.

Az ENSZ arra sürgette utódját, a Nagy-Britanniában tanult al-Abádit, hogy alakítson az ország csoportjait jobban képviselő nemzeti egységkormányt.

Az iraki szunniták lázadása és az ISIS, majd később az Iszlám Állam nevet felvett terrorcsoport villámgyors előrenyomulása nyomán olyan humanitárius katasztrófa alakult ki, amelyet az ENSZ "3-as kategóriájú válsághelyzetnek" nevezett.

Az Iszlám Állam a sííták és keresztények mellett a jazidi vallási kisebbség tagjait is elüldözte, akik közül többezren a szíriai határnál található, észak-nyugati Szindzsár-hegyen kerestek menedéket.

Azt követően, hogy jelentések szerint 45 ezer jazidinek sikerült kijutnia az ostromgyűrűból, az Egyesült Államok lefújta a kimentésüket célzó akciót. Az amerikaiak ugyanakkor az utóbbi napokban bombázták az Iszlám Állam erőit, amelyek fegyvereket és haditechnikát zsákmányoltak a kormányerőktől.

Franciaország közben megerősítette, hogy fegyvereket szállít a dzsihádistákkal szemben álló kurd milíciának és hasonló lépésre készül Nagy-Britannia is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiss László: „a szegény japán ember űrtávcsöve” egy világrekorder csúcsműszer

Kiss László: „a szegény japán ember űrtávcsöve” egy világrekorder csúcsműszer

A vadonatúj földi obszervatórium számos előnye közt az egyik, hogy ezerszer olcsóbb volt a James Webb űrteleszkópnál, és az sem elhanyagolható, hogy ha elromlik, oda lehet menni megjavítani - fogalmazott Kiss László csillagász, akadémikus az InfoRádióban, bemutatva a TAO-t. Megjegyezte: persze azt ne gondolja senki, hogy a kutatók az Atacamába fognak járni, távolról, az interneten, kamerákon megy szinte minden.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Nagyon fontos területet veszíthetnek az ukránok, kiszivárgott Trump súlyos terve - Ukrajnai háborús híreink vasárnap

Nagyon fontos területet veszíthetnek az ukránok, kiszivárgott Trump súlyos terve - Ukrajnai háborús híreink vasárnap

Szombaton kiderült, hogy Donald Trump újbóli megválasztása esetén a NATO-tagállamokat arra kényszerítené, hogy védelmi kiadásaikat a GDP 3 százalékára emeljék, reagálva ezzel az Oroszország és Kína jelentette fenyegetésekre, miközben az Ukrajnának nyújtott támogatást nem számítaná bele ebbe a keretbe. Eközben a G7 országok vezetői tárgyalásokat folytatnak egy olyan javaslatról, amelynek értelmében Ukrajnának 50 milliárd dollár értékű segélyt nyújtanak, amit az Európában befagyasztott orosz vagyonból származó nyereségből finanszíroznának. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×