Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.76
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Takarékosságból nem lesz karácsonyozás az egyik legnagyobb német banknál

A második legnagyobb német magánbank, a Commerzbank a pénzügyi válságot követően 25 százalékban állami tulajdonba került és ezáltal akkor sikerült elhárítani a fenyegető csődöt. Most viszont ismét úgy tűnik, hogy újból állami támogatásra szorul,mert képtelen eleget tenni az Európai Bankbizottság által előírt tartalékképzésnek. Másfelől is gyülekeznek a viharfelhők a Commerzbank egén.

A Frankfurter Rundschau című napilap jelentette, hogy az ügyészség vádat emelt a Commerzbank több magas beosztású alkalmazottja ellen, azon a címen, hogy segítséget nyújtottak Leonyid Reimann volt orosz távközlési miniszter pénzmosásához.

A vádirat szerint a bank befektetési tanácsadói - egy dán ügyvéd közreműködésével - lehetővé tették, hogy a Commerzbankon át Leonyid Reimann oroszországi számlákra visszaszármaztassa azokat az összegeket, amelyeket még minisztersége idején jogtalan ügyletekből szerzett.

Reimann 1995 és 2008 között vezette a moszkvai távközlési minisztériumot és ez idő alatt több mint 100 millió eurónak megfelelő pénzt zsebelt be az addig állami tulajdonban lévő kommunikációs eszközök privatizálásából.

A Commerzbanknál eddig nem voltak hajlandók állást foglalni az újságjelentéssel kapcsolatban, a volt orosz miniszter pedig közölte, hogy a német ügyészség részéről eddig nem fordultak hozzá keresettel.

A Frankfurter Rundschau azzal kapcsolatban tájékoztatott a Commerzbankkal szemben felmerült pénzmosási vádról, hogy a bank elnöke önerőből akarja előteremteni az Európai Bankbizottság által előírt közel 5 és fél milliárd euró tartalékösszeget.

Ennek elérésére általános takarékosságot rendelt el és még a karácsonyi ünnepségeket is letiltotta. Pénzügyi körök mégis úgy vélik, hogy újabb állami beavatkozás nélkül a Commerzbank képtelen az előírásnak eleget tenni, ez azonban nagyszabású átalakítást vonna maga után a pénzintézet vezetésében.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×