A kutatás közzétételével egy időben az egyik legtekintélyesebb felsőoktatási intézmény, a párizsi Társadalomtudományi Egyetem, az EHESS kutatási igazgatója úgy vélte a Le Monde című napilapnak adott interjúban, hogy a görög államadósságot lehetetlen visszafizetni. Jacques Sapir ennek kapcsán azt mondta: csupán hónapok kérdése az eurózóna összeomlása.

A neves közgazdász szerint Görögország rövidesen fizetésképtelené válik, és a kérdés immár az, hogy az így előálló helyzetet miképpen lehet majd kezelni. Szerinte a görögöknek nem lesz más választásuk, mint kilépni az eurózónából és visszatérni korábbi nemzeti valutájukhoz, a drachmához, melyet 40-50 százalékkal azonnal le kell majd értékelniük az euróhoz képest.

Ez a lépés Jacques Sapir szerint valóságos lavinát indítana el, amely előbb Portugáliát, majd Olaszországot, Spanyolországot, végül pedig Franciaországot is hasonló útra kényszerítené. A kutató azt mondta, eljött az igazság pillanata, az Európai Unió építésében részt vevő politikusok egy része ugyanis 1985-től olyan szabálymódosításokat hajtott végre, amelyek egy "lopakodó" föderalizmus létrehozására irányultak.

Ezt a törekvést, az uniót alkotó társadalmak ellenében akarták megvalósítani, tette hozzá, és ez futott szerinte mostanra zátonyra, egyebek mellett az euróövezet válságát is előidézve. A közgazdász elképesztőnek nevezte, hogy a mai napig nem léteznek olyan mechanizmusok, amelyek az eurózónából való kilépésről szólnának, vagy amelyek lehetővé tennék a szabályokat megszegő tagállamok kizárását. Szerinte már önmagában ez is jelezte az eurózóna törékenységét.

Jacques Sapir kifejezetten aggasztónak nevezte, hogy Görögországnak az euróból való esetleges kilépéséről Németországgal ellentétben, Franciaországban semmilyen politikai vita nem zajlik. "Nálunk a valóság teljes tagadását tapasztaljuk", fogalmazott a közgazdász. Ez pedig szerinte nemcsak a helyzet világos elemzését akadályozza, de az esetleges megoldások előkészítését is.

Mindennek az lesz a következménye, hogy amikor az euró válsága néhány hónap múlva kirobban, akkor politikai válságot eredményez Franciaországban, hiszen a választók joggal mondhatják majd, hogy mind a kormány, mind az ellenzék megtévesztette őket ez ügyben - mondta a kutató.

Jacques Sapir szerint a bankszektor mélyreható megreformálása az egyetlen pozitív lehetőség, amely a válság kapcsán kínálkozik. Szerinte a pénzügyi szféra a nyolcvanas évek óta diktálja saját törvényét a világnak, és ennek most véget lehetne vetni, a folyamatban megtisztított bankok pedig visszatérhetnének eredeti hivatásukhoz, a hitelezéshez.

A fenti problémák agyonhallgatása ellenére a már említett közvélemény-kutatás eredménye mindenesetre azt mutatja, hogy a franciák világosan érzékelik a görög válsággal kapcsolatos veszélyeket. Külön beszédes tény, hogy Görögország további segélyezését legmasszívabban a munkások utasítják el, arányuk eléri a nyolcvan százalékot. Az eredmény annál is meglepőbb, mivel másfél évvel ezelőtt a megkérdezettek kétharmada még lelkesen támogatta a görögök megsegítését.