Elméletileg 2026. június 2-ával lépne ki Magyarország a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC), de ezt a folyamatot az új parlament, illetve a várhatóan májusban megalakuló Tisza-kormány még megakaszthatja. Tóth Norbert nemzetközi jogász az InfoRádióban elmondta: Magyarország jelenleg még teljes jogú tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, de miután az Országgyűlés tavaly megszavazta a kilépésről szóló javaslatot, az ENSZ titkársága 2025. június 2-án érkeztette azt a levelet, amelyben az Orbán-kormány jelezte, hogy Magyarország már nem akar az ICC tagja lenni.

Az NKE egyetemi docense elmondta: ilyenkor az az eljárás, hogy az érkeztetéstől számított egy év elteltével hatályosul a kilépés, magyarán

jogi értelemben 2026. június 2-án lépne ki Magyarország a hágai székhelyű bíróságból. Az új magyar kormány azonban még megváltoztathatja ezt a döntést.

Ezt a folyamatot meg lehet akasztani, volt is már rá példa a múltban, amikor Gambia és Dél-Afrika visszakozott. Tóth Norbert hangsúlyozta: alkotmányjogi vetülete is van egy ilyen döntésnek. Emlékeztetett, hogy született egy országgyűlési döntés, mielőtt a kilépési szándékról Magyarország tájékoztatta a Nemzetközi Büntetőbíróságot, illetve az ENSZ főtitkárát.

Ugyanerre lenne szükség abban az esetben is, ha Magyarország visszafordítaná a folyamatot. A nemzetközi jogász elmondása szerint ha erre fogalmazódna meg szándék, akkor alkotmányjogi értelemben az új Országgyűlésnek fel kell hatalmaznia egy országgyűlési határozattal az új magyar kormányt arra, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépés törléséről hozott döntését közölje az ENSZ főtitkárával. Technikailag ez azt jelenti, hogy

a New Yorkban, az ENSZ mellett működő magyar állandó képviselőnek kellene átnyújtania az ENSZ főtitkárának jegyzékben, szóbeli jegyzék mellékleteként a magyar kormány, illetve a parlament döntését.

Tóth Norbert megjegyezte: bármilyen olyan személy, akit a Nemzetközi Büntetőbíróság letartóztatási paranccsal szeretne joghatósága alá vonni közvetlenül, azzal szemben végre kell hajtani ezeket a határozatokat. Többek között Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel szemben is hozott ilyen határozatot az ICC, amely 2024 novemberében emberiesség elleni és háborús bűncselekmények miatt adott ki elfogatóparancsot az izraeli kormányfő ellen – és mint Magyar Péter a héten bejelentette, a héten telefonon beszélt vele és meghívta Magyarországra.

Az egyetemi docens emlékeztetett: Magyarország ugyan 2002 óta tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, de

az azóta eltelt több mint húsz évben Magyarországon nem hirdették ki törvényben a Nemzetközi Büntetőbíróság alapszabályát.

Tóth Norbert szerint ennek a köztársasági elnök „immunitása volt az oka”.

Hozzátette: ha a magyar Országgyűlés meg akarja szüntetni ezt a létező vagy vélt alkotmányossági problémát, akkor a köztársági elnök immunitásáról szóló szabályhoz is hozzá kellene nyúlni az alaptörvényben. Az egyetemi docens szerint a jogalkotó korábban attól tartott, hogy amennyiben Magyarországon olyan rendkívüli jogrendet hirdetnének ki, mint például a hadiállapot, vagy pedig olyan helyzet jön létre, ami miatt szükségessé válna a magyar fegyveres erőknek, a Magyar Honvédségnek a bevetése külföldön vagy belföldön, akkor a magyar államfőt a hadsereg főparancsnokaként hipotetikus esetben még akár kiadatásra is kérhetné a Nemzetközi Büntetőbíróság, ha például valamilyen bűncselekményt követnének el a magyar katonák.

„Ilyen esetre gondolták alkotmányjogászok és magyar politikusok, hogy köztársasági elnököt nem ad ki a magyar állam más országoknak és nemzetközi szervezeteknek” – tette hozzá az NKE egyetemi docense.

A cikk alapjául szolgáló interjút Kalapos Mihály készítette.