Jeórjiosz Papandreu miniszterelnök húsvét alkalmából Görögország újjászületéséről beszélt, és tartózkodott annak kommentálástól, hogy sok közgazdász szerint a nemzetközi segélycsomagok ellenére csőd fenyegeti az államot, ha nem ütemezi át hiteleit.

A kormány legújabb ötlete az, hogy az állami vagyon kiárusításába kezd, és így jut három év alatt ötvenmilliárd euróhoz - ami az Európai Uniótól és az Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) kapott kedvezményes hitel közel felének felel meg. A tervek szerint drasztikusan csökkentik a katonai kiadásokat is - ezek korábban jelentős mértékben növelték a görög államadósságot.

A görögök elhűlve fogadták a hírt, hogy szigeteket, kikötőket és műemlékeket adhatnak magánkézbe, hogy csökkentsék az ország 340 milliárd euróra ugrott adósságát.

A harcosságukról ismert görög szakszervezetek, például a Sziriza, jelezték, szembeszállnak a kormánnyal, és hangsúlyozzák, hogy ilyen kérdésekben népszavazást kell tartani. Az energetikai dolgozók a múlt héten azzal fenyegetőztek, hogy 48 órás sztrájkokkal sötétségbe borítják az országot.

"Provokatívan alacsony áron eladni a közvagyont, és ezzel kielégíteni a hitelezőket, nem segít majd kimászni a válságból" - mondta Iliász Iliopulosz, a közalkalmazottak szakszervezetének főtitkára, aki sok más göröghöz hasonlóan nyerészkedőknek titulálta a Görögországnak pénzt kölcsönző befektetőket és nemzetközi szervezeteket.

A szocialista kormány közlekedési minisztere, Szpirosz Vougiaszt azonban önkritikusan azt mondta: "A görögök mindig is parazita viszonyban álltak az állammal. Más európai országokkal szemben mindig is függtek tőle, és nem bíztak a magánszektorban. Ezért is rettegnek a privatizációtól."

A magánosítási terv keretében a kormány eladná az évi egymilliárd euró veszteséget termelő nemzeti vasúttársaságot, a Hellén Postabankban lévő egyharmados részesedését, kikötőket, közműcégeket államosítana, továbbá épületeket, földeket, szállodákat és strandokat is privatizálna. Athén a 2004-es olimpia több létesítményétől is megszabadulna. A tervet azonban az IMF is túl radikálisnak tartja, és három év alatt csak kétmilliárd euróra rúgó privatizációt szorgalmaz a felvázolt ötvenmilliárdos kiárusítással szemben.

Szakértők szerint aggasztó, hogy nem mindenre kiterjedő a görög ingatlan- és földnyilvántartás, így például nem világos, hogy az olimpiai létesítmények egy része melyik állami intézményhez tartozik.