eur:
410.33
usd:
390.57
bux:
80196.34
2024. november 27. szerda Virgil

Banki különadót vetne ki a német kormány

Berlinben a kormány banki különadóra vonatkozó törvénytervezetet dolgozott ki. Azt remélik, hogy pénzügyi válságok esetén a jövőben nem az államnak kell a bajba jutott bankok segítségére sietnie, mint az elmúlt évben. Becslések szerint évente csaknem másfél milliárd euró folyhat be a banki különadóból.

A törvénytervezetet előterjesztő Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter reményét fejezte ki, hogy az intézkedéssel végleg kiküszöbölhetik az állam zsarolhatóságát válság idején. A múlt évben kirobbant pénzügyi válság miatt bajba került bankokat ugyanis csak az állam milliárdos hitelprogramja mentette meg a csődtől. A jövőben ezt a feladatot a banki különadóból létrehozott alap látná el a közel száz oldalas törvénytervezet értelmében.

A különadó mértékét az egyes bankok kötelezettségei, illetve pénzpiaci súlya alapján állapítanák meg, de a befizetés soha nem haladhatná meg az évi nyereség 15 százalékát. Ezt a tervek szerint minden évben szeptember 30-ig vetnék ki.

A banki adó nem lesz különleges költségként jóváírható. A törvény lehetővé tenné a túlságosan kockázatosnak tartott nagybankok állami döntés alapján történő feldarabolását, akár már a csődhelyzet beállta előtt is.

Wolfgang Schäuble hangsúlyozta, hogy csak németországi székhelyű pénzintézetekre vetnék ki a különadót.

A pénzügyminisztérium arra számít, hogy évente közel másfél milliárd euró folyik be az alapba. A tervezett törvény nem vonatkozik a takarékpénztárakra, valamint szövetkezeti pénzintézetekre, mert ezek számára már létrehoztak egy válságkasszát.

A bankárok máris bírálták a tervet, rámutatva arra, hogy az új adó lényegében az ügyfelek pénztárcáját terhelné, ezáltal közvetve gyengítené a fogyasztók vásárlóképességet, ami hátrányosan érintené a konjunktúrát. A pénzügyminiszter arra számít, hogy a képviselőház már az idén elfogadja az új törvényt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Most valóban érvényesül a tűzszünet

Életbe lépett szerda hajnalban az előző nap bejelentett tűzszünet Izrael és a Hezbollah libanoni síita fegyveres szervezet között közel tizennégy hónapos hadviselés után. Az összetett közvetítői folyamatban Izrael az Egyesült Államok diplomatáival tárgyalt, akik egyezségre jutottak a hivatalos libanoni hatóságokkal, melyek végrehajtották az egyezkedést a Hezbollahhal, és kötelezettségeket vállaltak magukra nézve. Izrael mellett Washington és Bejrút is szerződő fél az egyezményben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.27. szerda, 18:00
Szájer József
a Szabad Európa Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×