Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

Mi lesz, ha összeomlik az észak-koreai rezsim?

Kína továbbra sem hajlandó elítélni Észak-Koreát egy déli hadihajó elsüllyesztése miatt. Így előfordulhat, hogy nem sikerül újabb büntető intézkedéseket elfogadtatni az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Közben elemzők szerint nagyobb baj, hogy az amerikaiaknak és a kínaiaknak nincs közös tervük arra, mi történjen, ha összeomlik a phenjani rezsim.

Bár a nemzetközi közvélemény szilárdan hisz abban, hogy az észak-koreaiak torpedózták meg és süllyesztették el a Csonan déli hadihajót, Kína továbbra sem hajlandó elítélni Phenjant. Ven Csia-pao miniszterelnök a szolidaritás kifejezése helyett annyit mondott egy regionális csúcstalálkozón a dél-koreai elnöknek és a japán kormányfőnek, hogy minden áron el kell kerülni a háborút a Koreai-félszigeten.

Bár Észak-Koreát már egy sor ENSZ-szankcióval sújtották, Peking vonakodása feldühítheti Dél-Koreát, amely újabb lépéseket akar elfogadtatni a Biztonsági Tanácsban szomszédjával szemben - és ezt a kínaiak megakadályozhatják.

Ironikus módon Kína és Dél-Korea egyetért abban, hogy nincs szükség háborúra. A déliek a közel 30 ezer náluk állomásozó amerikai katona támogatásával valószínűleg legyőznék az északiak rosszabbul felszerelt, milliós hadseregét. Ami a térségben sokakat a háborúnál is jobban aggaszt, az azt követő béke lenne - jegyzi meg az Economist.

Kína retteg attól, hogy a phenjani rezsim összeomlása esetén menekültek rohama indulhat meg a határai felé, és attól is, hogy ki ellenőrizheti az észak-koreai atomfegyvereket. Elemzők szerint a háborús szcenárióban arra is fel kell készülni, mi történik, ha szembetalálkoznak az egymással az akcióikat nem koordináló kínai, valamint az amerikai és dél-koreai erők.

Dél-Koreának sem érdeke igazán az északi rendszer bukása, hiszen épphogy kilábalt a hitelválságból, az országegyesítés költségei pedig nagyságrendekkel meghaladnák a németének az árát.

Az Economist szerint korai még azon spekulálni, hogy hamar átadja-e a kormányrudat Kim Dzsong Il észak-koreai vezető, aki a tavalyi balul sikerült valutareform és a magánpiacok bezárását követő mérsékelt elégedetlenség ellenére megerősítette hatalmát. Ám amikor felmerül ez a kérdés, hatalmi harc indulhat meg Phenjanban, ami még inkább kiszámíthatatlanná teszi a sztálinista módon irányított országot. Kínának és az Egyesült Államoknak "felnőtt módon kellene beszélgetnie a lehetséges forgatókönyvekről és Kínának be kellene látnia, hogy a tétlenség veszélyes" - jegyzi meg a gazdasági magazin

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Egyre több óvodás gyermeknek van saját telefonja, a gyermekek 7 százaléka pedig már 4–6 évesen mobilhasználó – derült ki az NMHH reprezentatív kutatásából, amelyet 2 ezer szülő és 2 ezer 7 és 16 év közötti gyermek megkérdezésével végeztek el. A felmérés rámutat arra is, hogy a gyerekek szabadidejük egyre nagyobb részét töltik digitális platformokon, a szülők egyre passzívabbak, a mesterséges intelligenciának pedig mindenki jobban hisz a kelleténél.

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Von der Leyen: a bizonytalanság korában az EU–Mercosur megállapodás erősíti Európát

Von der Leyen: a bizonytalanság korában az EU–Mercosur megállapodás erősíti Európát

Több mint negyedszázados tárgyalássorozat végére tett pontot az Európai Unió és a Mercosur, amikor aláírták azt a partnerségi megállapodást, amely a világ egyik legnagyobb, közel 700 millió embert felölelő gazdasági térségét hozhatja létre. Az egyezség egy olyan időszakban született meg, amikor a globális kereskedelmet egyre inkább vámháborúk, korlátozások és geopolitikai széttöredezés jellemzi, és éppen ezért politikai értelemben is világos állásfoglalás a nyitottság és az együttműködés mellett. A megállapodás többmilliárd eurónyi vám eltörlésével, a piacok megnyitásával és a jogi kiszámíthatóság erősítésével érdemi növekedési és beruházási lökést adhat mindkét kontinensnek, különösen az exportáló vállalatok és a kis- és középvállalkozások számára. Stratégiai szinten Európa ellátásbiztonságát is erősíti a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés révén, miközben Latin-Amerikának technológiát, tőkét és magasabb hozzáadott értékű termelési lehetőségeket kínál. A jövő héten az Európai Parlamentben induló vita már nem csupán egy kereskedelmi egyezményről, hanem arról szól majd, hogy az EU és partnerei milyen szerepet kívánnak betölteni egy fragmentálódó világgazdaságban. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének vendégcikke a Portfolio-n.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×