Infostart.hu
eur:
373.27
usd:
340.33
bux:
143065.66
2026. november 19. csütörtök Erzsébet
Üresen álló épület az ukrajnai Csernobil közelében fekvő elhagyatott városban, Pripjatyban 2021. április 26-án, a csernobili atomerőmű katasztrófájának 35. évfordulóján. A csernobili atomerőmű negyedik blokkjában 1986. április 26-án történt detonáció a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris balesete volt.
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Így csapott le a csernobili radiokatív por Magyarországra

A csernobili atomerőmű negyven évvel ezelőtti robbanásából származó radioaktív anyagok terjedését nagyban befolyásolták a légköri viszonyok, ezért Magyarországot nem keletről, hanem egy északi kitérő után, északnyugatról érték el először a szennyező részecskék - olvasható a HungaroMet Zrt.-nek az ipari baleset évfordulójára készített összefoglalójában.

Felidézték: negyven évvel ezelőtt, 1986. április 26-án robbanás történt a Csernobil melletti atomerőmű 4-es blokkjában. Egy kísérlet során a reaktor instabillá és irányíthatatlanná vált, a fejlődő hő előbb gőzrobbanást okozott, majd tűz keletkezett. A reaktorban lévő több száz tonna grafit napokon keresztül magas hőmérsékleten égett, és május 6-áig több tonna radioaktív elem került a légkörbe.

A radioaktív anyagok a reaktor égése során kibocsátott apró koromrészecskék, légköri aeroszolok révén tudtak nagyobb távolságokat megtenni, terjedésüket pedig a légköri folyamatok határozták meg - írták.

Az elemzés szerint a baleset napján, 1986. április 26-án az általában nyugatias alapáramlás helyett egy Fekete-tenger felett kialakult ciklon szélrendszere a szennyezőanyagot északi irányba szállította, így először a skandináv országokban vették észre a radioaktív anyagok mennyiségének növekedését. Később ez a ciklon elvonult, és április 29-én a térség időjárását már egy mediterrán ciklon határozta meg, amelynek hatására Ukrajna irányából rövidebb úton, egyenesen Közép-Európa felé áramlott a levegő. Május első napjaira Csernobil felett az áramlás északira fordult és felerősödött, így a szennyezés nagyobb területen oszlott el, nagy szerencséjére a sűrűn lakott kijevi térségnek.

Magyarországot négy hullámban érte el a szennyezőanyag

A baleset után a radioaktív anyagok először Skandinávia irányába indultak el, majd onnan visszafordulva érkeztek a Kárpátok közelébe. A Csernobilból származó radioaktív anyagok így északról visszafordulva érték el Magyarországot, és először április 30-án Szombathelyen ugrott meg az aeroszolokból mért sugárzás mértéke.

A tanulmányban megjegyezték: a radioaktív anyagok "kihullása" a levegőből nagyságrenddel nagyobb volt ott, ahol a záporok és zivatarok porszívóként összegyűjtötték a sugárzó aeroszol részecskéket. Az első, nagyobb radioaktivitással bíró, északról érkező légtömeg részben Magyarország felett "találkozott" a délkeletről északnyugat felé mozgó zivatarokkal, ennek hatására az ország nyugati határánál, illetve Ausztriában, az Alpok keleti oldalán jelentős mennyiségű szennyező anyag mosódott ki az intenzív csapadékkal, a felhő maradék része pedig nyugat felé húzódott.

Május 1-jére már a Kárpát-medence fölött is nagy koncentrációban volt jelen radioaktív aeroszol, ami ezúttal keleti irányból közelítette az országot. A nagy számban kialakuló záporok, zivatarok hatására jelentős mennyiség ki is ülepedett a belső országrészeken, de térbeli eloszlása rendkívül szeszélyes volt, mert már nem szervezett zivatarrendszerekről volt szó. A szennyezés mértékéről azt írták,

Pécsen például április 30-áról május 1-jére közel ötszázszorosára nőtt a légköri radioaktivitás.

Május 2-ától a csapadék csökkenésével csökkent a kiülepedés is, ezáltal egyenletesebbé, egyben magasabbá is vált a radioaktív elemek légköri koncentrációja.

Május 3. után dél, délkelet felől érkezett a harmadik hullámban további szennyezett levegő, különösen a Dunántúl fölé, de az ülepedés ismét inkább a délnyugati, nyugati szomszédoknál volt jelentős. Május 5-étől ismét változott az uralkodó áramlás, amivel még további szennyezés érkezett kelet felől, de egyre csökkenő koncentrációban.

Az erőműből összesen kibocsátott veszélyes anyag körülbelül 0,02 százaléka hullott Magyarországra április 29. és május 5. között, a kiszabadult radioaktív sugárzásnak pedig 0,06 százaléka érte el Magyarországot, ami töredéke az ukrán és fehérorosz területeket érő szennyezésnek - írta a HungaroMet.

Címlapról ajánljuk
Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést
Lesz miről beszélni a jövő héten

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.

Hszi, Trump és Putyin találkozott – Elemző: diplomáciai egyeztetés volt, érdekegyezés nincs

Csiki Varga Tamás, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője az InfoRádióban a nagyhatalmi vezetők egyeztetését diplomáciai és kommunikációs jelentőségűnek nevezte, mivel a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatos kezdeményezést senki nem tett, csak szavak hangzottak el ezzel kapcsolatban. Az elemző szerint 2027 elején lehet fordulat Ukrajnában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Őrült érdeklődés, történelmi rekord - Nagyot emelkedett első tőzsdei napján az Anthropic

Őrült érdeklődés, történelmi rekord - Nagyot emelkedett első tőzsdei napján az Anthropic

Tőzsdetörténelmi nap a mai, itt az Anthropic részvénykibocsátása, a ChatGPT egyik legnagyobb riválisát, a Claude-ot fejlesztő cég minden idők legnagyobb részvénykibocsátását hajtotta végre. A mesterséges intelligencia fejlesztések egyik legfontosabb szereplőjének részvénye iránt akkora volt az érdeklődés, hogy a korábban vártnál jóval több részvényt, és az eredeti ársávnál magasabb áron értékesítettek. Ezzel a nyilvános kibocsátás értéke meghaladja a SpaceX korábbi, 75 milliárd dolláros rekordját is. A részvényekkel elindult a kereskedés, nagy pluszban nyitott az árfolyam. Cikkünkben folyamatosan közvetítjük a mega-IPO-val kapcsolatos eseményeket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×