Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Fekete gombatelep vagy zuzmó egy kő felületén.
Nyitókép: Unsplash

Csernobil sugárzás-zabáló gombái segíthetik a jövőben az űrhajósokat

A fekete gombafélét nemhogy nem zavarja a más élőlények számára halálos ionizáló sugárzás, hanem egyenesen úgy tör felé, ahogy a növények a fény felé.

A megfigyelések alapján egy Csernobilben talált gombafaj nemcsak elviseli a radioaktivitást, hanem gyorsabban is növekszik a hatására – írja a BBC Earth cikke nyomán a 24.hu. A különleges élőlény a jövőben az űrhajósok kozmikus sugárzással szembeni védelmében is segíthet.

Nelli Zsdanova mikrobiológus 1997-ben a csernobili atomerőmű romjainál lett figyelmes egy érdekes élőlényre:a mennyezeten és a falakon fekete penész telepedett meg.

Bár bizonyos élőlények, például kutyák, farkasok, vaddisznók továbbra is élnek és szaporodnak a környéken, az atomerőmű közvetlen közelében viszont kiemelkedően magas sugárzás mérhető, amelyet egyik faj sem élne túl huzamosabb ideig. Ehhez képest

az ott talált Cladosporium sphaerospermum gombafajt nemhogy nem taszítja, hanem egyenesen vonzza is az ionizáló sugárzás.

A gombák aktívan törnek a radioaktív sugárzás felé, hasonlóan ahhoz, ahogy a növények nőnek a fény irányába, azonban a napfénnyel ellentétben az ionizáló sugárzás jóval erősebb, és rendkívüli károkat okoz a DNS-ben és fehérjékben.

Az élőlényekben található melanin kulcsfontosságú lehet a gombafaj megértéséhez. Ez a molekula határozza meg az embereknél a bőr- és hajszín sötét pigmentjeit, és a csernobili gomba fekete színét is ez okozza. Ahogy a sötétebb bőr védi sejtjeinket az UV-sugárzástól, az organizmusokban lévő melanin is pajzsként működik a radioaktivitás ellen: elnyeli azt, és hővé, illetve ártalmatlan energiává alakítja.

Az Albert Einstein College of Medicine atomtudósa, Jekatyerina Dadacsova kimutatta, hogy

a melanint tartalmazó gombák nemcsak a sugárzás felé törekednek, hanem gyorsabban is fejlődnek a hatására, vagyis a káros energiát táplálékká alakítják át.

A felfedezéssel a tudósok a jövőben képesek lehetnek megtisztítani a radioaktív szennyezés sújtotta területeket, és az űrhajósok kozmikus sugárzás elleni védelmén is javíthatnak.

Később bebizonyosodott, hogy a Cladosporium sphaerospermum az űrben található kozmikus sugárzás hatására még gyorsabban nőnek. 2018 decemberében a NASA felküldte a gombafajt a Nemzetközi Űrállomására (ISS), hogy megfigyelje az űrben lévő energiák hatását az élőlényre.

A 26 napig kozmikus sugárzásnak kitett penészgomba átlagosan 1,21-szer gyorsabban növekedett, mint a földi kontrollminták.

Az ISS fedélzetén a gomba sugárzáselszívó képességét is tesztelték. Egy szenzor alá helyezve azt találták, ahogy a penész növekedett, a sugárzás mértéke csökkent – így akár egy nap az űrhajósok ruháján, védőrétegként is hasznosíthatják.

(A nyitókép illusztráció.)

Címlapról ajánljuk
Ezért akar mindenki egyre nagyobb szeletet az Északi-sarkvidékből

Ezért akar mindenki egyre nagyobb szeletet az Északi-sarkvidékből

Donald Trump többször is felvetette Grönland megszerzésének lehetőségét, ami jelentősen felgyorsította az Európai Unió Északi-sarkvidéki szerepvállalását. A transzatlanti feszültségekre válaszul Brüsszel erősítette együttműködését Norvégiával és Izlanddal. A térségben ezalatt Oroszország és Kína is igyekszik növelni befolyását. Németh Viktóriát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatóját kérdezte az InfoRádió.

Gyulai Márton: rengeteg szupersztár és újítás lesz a budapesti Atlétikai Világdöntőn

Tévéshow-szerű elemekkel zajlik majd szeptember 11. és 13. között, háromszor háromórás műsorban az első alkalommal kiírt, 10 millió dollár összdíjazású Atlétikai Világdöntő Budapesten, a Zsivotzky Gyula Nemzeti Atlétikai Központban. Gyulai Márton, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség sport- és rendezvényigazgatója beszélt erről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
A tengerbe vagy a föld alá az adatközpontokkal? A létesítmények áram- és vízfogyasztását így fékeznék meg

A tengerbe vagy a föld alá az adatközpontokkal? A létesítmények áram- és vízfogyasztását így fékeznék meg

A mesterséges intelligencia térhódításával az adatközpontok iránti étvágy is rohamosan nő, csakhogy a hatalmas szerverparkoknak nemcsak rengeteg áramra, hanem jelentős mennyiségű vízre is szükségük van. Miközben az AI-ipar újabb és újabb adatközpontokat épít, éppen azokban a régiókban is sorra jelennek meg a beruházások, amelyeket vízhiány sújt. Az infrastruktúra bővítését ráadásul az elektromos hálózatok szűk keresztmetszetei, a magas energiaárak és a helyi közösségek ellenállása is nehezíti. A megoldás ezért egyre inkább az lehet, hogy az adatközpontokat oda telepítik, ahol a természet segít a működtetésükben: a föld alá vagy akár a tengerbe.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×