Infostart.hu
eur:
367.01
usd:
334.13
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő
Fekete gombatelep vagy zuzmó egy kő felületén.
Nyitókép: Unsplash

Csernobil sugárzás-zabáló gombái segíthetik a jövőben az űrhajósokat

A fekete gombafélét nemhogy nem zavarja a más élőlények számára halálos ionizáló sugárzás, hanem egyenesen úgy tör felé, ahogy a növények a fény felé.

A megfigyelések alapján egy Csernobilben talált gombafaj nemcsak elviseli a radioaktivitást, hanem gyorsabban is növekszik a hatására – írja a BBC Earth cikke nyomán a 24.hu. A különleges élőlény a jövőben az űrhajósok kozmikus sugárzással szembeni védelmében is segíthet.

Nelli Zsdanova mikrobiológus 1997-ben a csernobili atomerőmű romjainál lett figyelmes egy érdekes élőlényre:a mennyezeten és a falakon fekete penész telepedett meg.

Bár bizonyos élőlények, például kutyák, farkasok, vaddisznók továbbra is élnek és szaporodnak a környéken, az atomerőmű közvetlen közelében viszont kiemelkedően magas sugárzás mérhető, amelyet egyik faj sem élne túl huzamosabb ideig. Ehhez képest

az ott talált Cladosporium sphaerospermum gombafajt nemhogy nem taszítja, hanem egyenesen vonzza is az ionizáló sugárzás.

A gombák aktívan törnek a radioaktív sugárzás felé, hasonlóan ahhoz, ahogy a növények nőnek a fény irányába, azonban a napfénnyel ellentétben az ionizáló sugárzás jóval erősebb, és rendkívüli károkat okoz a DNS-ben és fehérjékben.

Az élőlényekben található melanin kulcsfontosságú lehet a gombafaj megértéséhez. Ez a molekula határozza meg az embereknél a bőr- és hajszín sötét pigmentjeit, és a csernobili gomba fekete színét is ez okozza. Ahogy a sötétebb bőr védi sejtjeinket az UV-sugárzástól, az organizmusokban lévő melanin is pajzsként működik a radioaktivitás ellen: elnyeli azt, és hővé, illetve ártalmatlan energiává alakítja.

Az Albert Einstein College of Medicine atomtudósa, Jekatyerina Dadacsova kimutatta, hogy

a melanint tartalmazó gombák nemcsak a sugárzás felé törekednek, hanem gyorsabban is fejlődnek a hatására, vagyis a káros energiát táplálékká alakítják át.

A felfedezéssel a tudósok a jövőben képesek lehetnek megtisztítani a radioaktív szennyezés sújtotta területeket, és az űrhajósok kozmikus sugárzás elleni védelmén is javíthatnak.

Később bebizonyosodott, hogy a Cladosporium sphaerospermum az űrben található kozmikus sugárzás hatására még gyorsabban nőnek. 2018 decemberében a NASA felküldte a gombafajt a Nemzetközi Űrállomására (ISS), hogy megfigyelje az űrben lévő energiák hatását az élőlényre.

A 26 napig kozmikus sugárzásnak kitett penészgomba átlagosan 1,21-szer gyorsabban növekedett, mint a földi kontrollminták.

Az ISS fedélzetén a gomba sugárzáselszívó képességét is tesztelték. Egy szenzor alá helyezve azt találták, ahogy a penész növekedett, a sugárzás mértéke csökkent – így akár egy nap az űrhajósok ruháján, védőrétegként is hasznosíthatják.

(A nyitókép illusztráció.)

Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×