Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
A csernobili atomerőmű digitálisan generált képe, amely bemutatja ikonikus ipari építményeit és a környező tájat.
Nyitókép: Getty Images/Bulgac

Csernobil újra fenyeget: megsérült a szarkofág

Megrongálódott a csernobili szarkofág a februári dróntámadást követően, így nem tudja ellátni elsődleges biztosági feladatát – jelentette be a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ). A támadással Ukrajna az orosz egységeket vádolta.

A NAÜ tájékoztatása szerint az atomerőmű múlt heti vizsgálata szerint az atomreaktor köré felhúzott szarkofágot februárban érő dróntámadás kárt tett a szerkezetben, amelynek fő célja a sugárzó anyagok kiszabadulásának a megakadályozása.

Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója mindazonáltal hangsúlyozta, hogy bár a védőburok elvesztette elsődleges biztonsági funkcióját, nem állapítottak meg végleges károkat a szerkezet egyes részeiben, például a megfigyelőrendszerekben.

Mint mondta, néhány helyreállítási munkálatot már elvégeztek, a hosszútávú nukleáris biztonság és a további károk elkerülése érdekében azonban átfogó felújításra van szükség.

A csernobili atomerőmű 1986-ban felrobbant negyedik blokkja fölé emelt 36 ezer tonnás, 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas, félhenger formájú acélszarkofágot februárban érte támadás, és egy időre tűz is keletkezett.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy robbanófejjel felszerelt orosz támadó drón csapódott be az építménybe. Moszkva cáfolta, hogy orosz támadás érte volna a létesítményt.

Az ENSZ februárban közölte, hogy a sugárzási szint a normálisnak felel meg és stabil, és nem érkezett jelentés arról, hogy sugárzó anyagok szivárogtak volna ki a szarkofágból.

Címlapról ajánljuk
Ezért akar mindenki egyre nagyobb szeletet az Északi-sarkvidékből

Ezért akar mindenki egyre nagyobb szeletet az Északi-sarkvidékből

Donald Trump többször is felvetette Grönland megszerzésének lehetőségét, ami jelentősen felgyorsította az Európai Unió Északi-sarkvidéki szerepvállalását. A transzatlanti feszültségekre válaszul Brüsszel erősítette együttműködését Norvégiával és Izlanddal. A térségben ezalatt Oroszország és Kína is igyekszik növelni befolyását. Németh Viktóriát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatóját kérdezte az InfoRádió.

Gyulai Márton: rengeteg szupersztár és újítás lesz a budapesti Atlétikai Világdöntőn

Tévéshow-szerű elemekkel zajlik majd szeptember 11. és 13. között, háromszor háromórás műsorban az első alkalommal kiírt, 10 millió dollár összdíjazású Atlétikai Világdöntő Budapesten, a Zsivotzky Gyula Nemzeti Atlétikai Központban. Gyulai Márton, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség sport- és rendezvényigazgatója beszélt erről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
A tengerbe vagy a föld alá az adatközpontokkal? A létesítmények áram- és vízfogyasztását így fékeznék meg

A tengerbe vagy a föld alá az adatközpontokkal? A létesítmények áram- és vízfogyasztását így fékeznék meg

A mesterséges intelligencia térhódításával az adatközpontok iránti étvágy is rohamosan nő, csakhogy a hatalmas szerverparkoknak nemcsak rengeteg áramra, hanem jelentős mennyiségű vízre is szükségük van. Miközben az AI-ipar újabb és újabb adatközpontokat épít, éppen azokban a régiókban is sorra jelennek meg a beruházások, amelyeket vízhiány sújt. Az infrastruktúra bővítését ráadásul az elektromos hálózatok szűk keresztmetszetei, a magas energiaárak és a helyi közösségek ellenállása is nehezíti. A megoldás ezért egyre inkább az lehet, hogy az adatközpontokat oda telepítik, ahol a természet segít a működtetésükben: a föld alá vagy akár a tengerbe.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×