Eddig nem volt egyértelmű, hogy a csernobili atomkatasztrófa egészségügyileg milyen hatással lehetett a sugárterhelésnek kitett emberek gyermekeire, ezt most vizsgálták meg a német Bonni Egyetem kutatói – írta meg a hvg.hu.

Mint a Science Alert írja, ez alkalommal nem az új DNS-mutációk keresésére fókuszáltak, hanem az úgynevezett klaszterezett de novo mutációkat (cDNM) figyelték. Ezek azokat a két vagy több, egymáshoz közeli mutációkat takarják, amelyek a gyermekekben megtalálhatóak, de a szülőkben nem.

Ezek a mutációk a szülőket érő sugárzás okozta DNS-károsodásból erednek

– teszi hozzá a cikk.

A Scientific Reports tudományos lapban megjelent publikációban a kutatók azt írják, hogy a sugárterhelést szenvedett szülők utódaiban jelentősen megnövekedett a cDNM-ek száma. Összefüggést találtak a sugárterhelés vélt mértéke és a cDNM-ek száma között is.

A vizsgálat során 130 olyan utódot vizsgáltak meg, akik a csernobili takarítómunkások leszármazottai. Emellett 110 olyan gyermeket is megvizsgáltak, akik német katonai radarok üzemeltetőinek leszármazottai, és 1275 olyan utódot is, akiknek szülei nem szenvedtek sugárterhelést. A kutatás során a szakemberek a teljes genomszekvenálást elvégezték – olvasható a cikkben.

A kutatók gyermekenként átlagosan 2,65 cDNM-et találtak a csernobili csoportban, 1,48-at a német katonai radarkezelők leszármazottainál és 0,88-at a kontrollcsoportban. A kutatók szerint az adatokban lévő zaj miatt ezek a számok túlbecsültek lehetnek, de a statisztikai korrekciók elvégzése után is szignifikáns volt a különbség.

Az egészségügyi kockázat ugyanakkor viszonylag alacsony, a sugárzásnak kitett szülők gyermekeinél nincsen az átlaghoz képest nagyobb kockázata a különböző betegségek kialakulásának.

Ez részben amiatt is van, mert a cDNM-ek jelentős része valószínűleg a DNS azon részéhez kapcsolódik, amely nem kódol fehérjéket – olvasható a HVG cikkében.