Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.83
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Unsplash

Egy új eszköz az egyik legszárazabb sivatag levegőjéből is képes vizet nyerni

A levegő páratartalmából ivóvizet kinyerő eszközt a világ egyik legszárazabb helyén, az amerikai Death Valley-ben tesztelték, és még ott is képes volt termelésre.

Az MIT mérnökei kialakítottak egy új eszközt, ami ivóvizet csinál a környező levegőben található párából - írja a Live Science cikke nyomán a Telex. Az eszközt a földfelszín legforróbb és Észak-Amerika legszárazabb pontján, a Death Valley-ben tesztelték. Az eredményről a fejlesztők a Nature Water tudományos szaklapban számoltak be.

Az eszköz úgy épül fel, hogy két üveglap között olyan hidrogél található, ami rendkívüli hatékonysággal szívja magába a vizet. A szerkezet éjszaka vonja ki a nedvességet a környező levegőből, ami nam közben aztán kicsapódik az üveglapokra, amiket egy bevonattal hidegen tartanak. Ezt követően a cseppfolyós víz apránként lecsorog az eszköz alján található csövekbe.

A különlegessége az eljárásnak, hogy a hidrogélt úgy alakították át, hogy a felszíne tele van dudorokkal, így emlékeztet a buborékos csomagolófóliára. Ezek a púpok megdagadnak a beszívott légköri párától.

A kifejlesztett eszköz a kísérletek során napi 56-161 milliliter vizet is képes volt előállítani, ami ugyan elsőre nem tűnik soknak, azonban a teszteket Észak-Amerika legszárazabb vidékén, a Death Valley sivatagában végezték, vagyis párásabb helyen sokkal jobb arányú begyűjtésre is képes.

A szerkezet áramellátást nem igényel, és mivel függőleges, így több is elfér egymás mellett viszonylag kis helyen. A kutatók szerint nyolc darab 1x2 méteres panel szinte bárhol képes lenne ellátni egy háztartást, ahol amúgy nem nagyon található biztonságos ivóvíz.

A palackozott víz amerikai árából kiindulva a szerzők szerint az eszköz egy hónap alatt visszahozná az árát, és nagyjából egy éven át lehet használni.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×