Infostart.hu
eur:
362.66
usd:
316.93
bux:
141288.02
2026. július 17. péntek Elek, Endre
Nyitókép: Unsplash

Kiderült, hogy a kevés alvás még károsabb lehet, mint eddig gondoltuk

Svéd kutatók derítették ki, hogy aki rendszeresen keveset alszik, annál olyan változások mennek végbe, amik megnövelik a különböző szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

Annie Curtis, az írországi RCSI Orvosi- és Egészségtudományi Egyetem tudósa a The Conversation című tudományos szaklapban publikált cikkében azt írja, régóta köztudott, hogy az alváshiány rossz a szívnek, a tudósok csak most kezdik el megérteni, hogy pontosan hogyan okoz kárt - írja a hvg.hu.

A svédországi Uppsalai Egyetem kutatói a vizsgálatuk során nemrég azt találták, hogy már heti három olyan éjszaka, amikor keveset (kb. 4 órát) alszik az ember olyan változásokat indított el a vérben, amelyek összefüggésben állnak a szívbetegségek kialakulásának fokozott kockázatával.

A kutatók a gyulladáskeltő fehérjék szintjét vizsgálták a vérben. Ezek olyan molekulák, amelyeket a szervezet stressz vagy betegség leküzdésekor termel.

Ha ezek a fehérjék hosszú ideig és magas koncentrációban vannak jelen, károsíthatják az ereket és megnövelhetik a szívelégtelenség, a koszorúér-betegség és a pitvarfibrilláció (szabálytalan szívverés) kockázatát.

A vizsgálatban 16 egészséges fiatal önkéntes vett részt, akik több napot töltöttek a laboratóriumban, ellenőrzött körülmények között. Az étkezéseiktől kezdve az aktivitási szintjükön át a fényterhelésig mindent megmértek a szakemberek. A résztvevők kétféle napi rutint követtek: három éjszaka normál mennyiséget (8,5 óra) aludhattak, három éjszaka pedig alvásmegvonással egyenértékű időt (4,25 óra) tölthettek el így. Az alanyok minden alvási fázis után egy rövid, de intenzív kerékpáros edzést végeztek, előtte és utána vérvizsgálatot végeztek rajtuk.

A kutatók közel 90 különböző fehérjét mértek a vérmintákban. Kimutatták, hogy az alváshiány egyértelműen megemelte a szívbetegségekkel összefüggő gyulladásos markerek szintjét. Bár a testmozgás általában növeli azon fehérjék szintjét, amelyek támogatják az agy és a szív egészségét, ezek kevésbé voltak dominánsak a kevesebb alvás után.

Leginkább az döbbentette meg a kutatókat, hogy ezek a változások még a fiatal felnőtteknél is tapasztalhatóak voltak, ami azért aggasztó, mert leginkább erre a korosztályra jellemző az alvásszegény életmód.

A szakemberek szerint emellett az is érdekes, hogy a vérben lévő fehérje mennyisége napszakonként eltérő volt. Ez arra utal, hogy az alvás nemcsak a mennyiséget befolyásolja, hanem azt is, hogy ezek a változások mikor a legláthatóbbak.

Mivel a kísérletet kis létszámú csoporttal végezték el, a kutatók úgy vélik, az eredmény alapján a jövőben érdemesebb lenne alaposabb vizsgálatot is végezni, lényegesen nagyobb számú alannyal.

Címlapról ajánljuk
Részvénypiaci viharok a világban és Magyarországon: itt az első félév mérlege

Részvénypiaci viharok a világban és Magyarországon: itt az első félév mérlege

A magyar részvények 2026-ban július közepéig 28 százalékos hozamot értek el, miközben az olajpiaci kockázatok, a mesterséges intelligencia által hajtott technológiai rali és a befektetői tőkeáramlások átrendeződése továbbra is meghatározzák a globális piacok mozgását – hangzott el az MBH Befektetési Bank Piaci Pulzus című rendezvényén. Az InfoRádió Debreczeni Csabát, az MBH Befektetési Bank vezető részvényelemzőjét kérdezte.

Németh Zsolt az Arénában: „nem csinálhatunk úgy, mintha mi sem történt volna”

Németh Zsolt szerint a Fidesznek egy félfordulatot kell végrehajtania, mert nem tartható fenn az Európai Unió-ellenessége. Azzal az illúzióval is le kell számolnia, hogy a háború után ugyanúgy folytatódhatnak az orosz kapcsolatok, mintha mi sem történt volna – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes alelnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.07.17. péntek, 18:00
Balogh László
az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője
Merkely Béla összeférhetetlenségi helyzetbe került

Merkely Béla összeférhetetlenségi helyzetbe került

Összeférhetetlenségi helyzetbe került Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, miután a fia többségi tulajdonában lévő cég közel 600 millió forintos állami támogatást nyert el. Bár az intézményt fenntartó alapítvány kuratóriumi tagjaként a rektornak szigorú bejelentési kötelezettsége lett volna a családi érintettségről, a hivatalos lépések elmaradtak vagy jelentős késéssel történtek meg. A projektet ráadásul három egymást követő évben is egyedi miniszteri döntéssel támogatták, miközben a cégcsoportban az egyetem saját vállalata is megjelent - írta a Telex.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×