A városok számos fenntarthatósági, szociális és gazdasági problémával küzdenek, miközben a globális népesség egyre nagyobb arányban lakik városokban - írták a közleményben, amely szerint bár több elméleti modell is létezik, mint például a 15 perces városmodell, amely megoldást kínál az élhetőbb városok kialakítására, kevés tudományosan megalapozott információ áll rendelkezésre a városi élet összefüggéseiről.

Ezért magyar kutatók vezetésével hároméves tudományos projekt indult DUT-COLINE (Driving Urban Transitions Complex Links of Neighbourhoods - Városi Változások Vezetése, Városrészek Komplex Kapcsolódásai) elnevezéssel, amelynek során meglévő adatok elemzésével keresnek fontos összefüggéseket, trendeket a városi mobilitás és fenntarthatóság témakörökben.

„A vizsgálat eredménye sokat segíthet abban, hogy a nagyvárosok élhető, fenntartható és szegregációmentes életet biztosító közeggé alakulhassanak”

– írták.

Az EU partnerségi projektet az ANETI Lab, a HUN-REN KRTK KTI (Magyar Kutatási Hálózat Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézete) és a Corvinus Egyetem Corvinus Institute for Advanced Studies interdiszciplináris kutatócsoportja vezeti.

A vizsgálat során a kutatók egy átfogó, adatalapú összefüggések alapján megalkotott városmodellt hoznak létre, amely azután építészeti, mobilitási és gazdasági szempontokkal is kiegészül.

„Nagyon büszkék vagyunk, hogy magyar kutatócsapat vezethet egy ilyen nagy jelentőségű, nemzetközi együttműködéssel létrejött vizsgálatot. A 15 perces városmodellből, amit nagyon fontos kezdeményezésnek tartok, hiányzik számomra az empirikus kutatás az egyének mobilitási mintázatairól és a tömegközlekedés szerepéről. Ezek határozottan fontos kiegészítései az alapvető koncepciónak, amelyek segíthetnek egészségesebb, produktívabb és befogadóbb városok kialakításában” – idézi a közlemény Lengyel Balázst, az ANETI Lab HUN-REN KRTK KTI kutatási igazgatóját.

„A 15 perces város egy jó koncepció, de annak legjobb alkalmazása további vizsgálatokat igényel.

A gyaloglás vagy biciklizés is problémás lehet a sérülékeny közösségek számára, és annak megértése, hogy hogyan lehet számukra biztonságos környezetet teremteni, kihívás a várostervezők számára. A mobilitási kutatások mellett egy olyan AI-alapú eszközt is tervezünk kialakítani a kutatásban, amely segítségével különböző társadalmi csoportok preferenciáiról tanulhatunk. Kérdés, hogy milyen változtatásokkal lehet vonzóbbá és biztonságosabbá tenni az utcáinkat és tereinket” – hangsúlyozta a közleményben César Hidalgo, a Toulouse School of Economics professzora.