Infostart.hu
eur:
364.83
usd:
326.49
bux:
142940.29
2026. október 13. kedd Ede, Kálmán
3d rendering. Photorealistic globe with lots of details.  (3D terrain and clouds, city lights, reflective oceans...) Source maps are courtesy of NASA Earth Observatory Blue Marble project, for geographical boundaries:  http://visibleearth.nasa.gov/view.php?id=73776  Credit: Reto StĂśckli, NASA Earth Observatory http://visibleearth.nasa.gov/view.php?id=79765 Credit: NASA Earth Observatory image by Robert Simmon http://visibleearth.nasa.gov/view.php?id=73934 Credit: NASA Goddard Space Flight Center Image by Reto StĂśckli (land surface, shallow water, clouds).  http://visibleearth.nasa.gov/view.php?id=57747 Credit: NASA Goddard Space Flight Center Image by Reto StĂśckli (land surface, shallow water, clouds).
Nyitókép: Gettty Images / RomoloTavani

A földtörténet leghatalmasabb meteor becsapódása, amely felforralta az óceánok vizét

Nadja Drabon, a Harvard egyetem professzora szerint a megameteor kétszázszor nagyobb lehetett, mint az, amelyik a dinoszauruszok kipusztulását okozta.

"Azt már eddig is tudtuk, hogy a földtörténet korai szakaszában sok kisebb-nagyobb meteor, aszteroida ütközött a bolygónkkal, de azt hittük, hogy ezek csak borzalmas pusztulást okoztak. Most viszont rájöttünk, hogy a katasztrófák nagyban hozzájárultak a földi élet kialakulásához" – mondta az amerikai tudós a BBC-nek.

Az eddig ismert legnagyobb meteor becsapódásának nyomait 2014-ben fedezték fel először, a Dél-Afrikai Köztársaságban, az úgynevezett Barberton Greenstone Belt geológiai képződményben, a Kaapvaal Craton keleti szélén. Kiderült, hogy ez az űrbeli szikla a Föld születésének annyira korai szakaszában érkezett, amikor még a bolygót végtelen óceánok borították, amelyekből csak itt-ott emelkedett ki némi szárazföld. A hatalmas víztömegben ugyan már volt élet, de csak nagyon primitív, egysejtű organizmusok léteztek.

Barberton Greenstone Belt, ahova egykor az S2 óriás meteor becsapódott. Forrás: Harvard Gazette
A dél-afrikai Barberton Greenstone Belt, ahova egykor az óriás meteor becsapódott. Forrás: Harvard Gazette

Az S2-nek elnevezett meteor elképesztő méretű lehetett. Míg a dínók kihalását okozó társa úgy tíz kilométer átmérőjű volt, addig ez a megameteor 40-60 kilométer széles és legalább 200-szor nagyobb tömegű volt. Amikor becsapódott a Földbe, szinte felfoghatatlan rombolást okozott. Úgy 500 kilométeres krátert ütött a Föld felszínébe és akkora cunamit indított el, amihez képest a 2004-es Indiai-óceáni szökőár csak egy kisebb hullámverésnek tűnne.

Az óriási vízmozgás a tengerfenékkel együtt a földkéreg felső részét is felszakította, így a forró magma a felszínre tört, és felforralta az óceánt. Több tíz méternyi vízréteg párolgott el pillanatok alatt, a légkör hőmérséklete pedig 100 Celsius-fok fölé emelkedett. A kráterből nagy mennyiségű olvadt kőzet fröcskölt ki, és óriási felhővé állt össze.

"Olyan lehetett mint egy gigantikus esőfelhő, csak ebből nem víz, hanem olvadt kőzetcseppek záporoztak a felszínre" – mesélte Drabon professzor. Azt gondolhatnánk, hogy ilyen rettenetes katasztrófa nyomán nem maradhatott élet a Földön. Pedig a legújabb kutatások éppen ennek ellenkezőjét bizonyítják.

Az amerikai professzor és csapata ugyanis rájött, hogy a meteor becsapódása nyomán rengeteg foszfor- és vastartamú vegyület is a légkörbe került, a felbolygatott óceán mélyéről pedig ugyancsak vasban gazdag víztömeg jutott a felszín közelébe. Márpedig a foszfor és a vas fontos tápanyag az egysejtűek számára.

Nadja Drabon, az amerikai Harvard egyetem Földtani és Bolygótudományok Tanszékének tanára. Forrás: Harvard University
Nadja Drabon, az amerikai Harvard egyetem Földtani és Bolygótudományok Tanszékének tanára. Forrás: Harvard University

"Mintha egy hatalmas műtrágyaszóró lépett volna működésbe a Földön" – magyarázta az amerikai kutatónő. Nyilván a becsapódás környezetében valamennyi élet elpusztult, de attól viszonylag távolabb már nagyon is virágzásnak indult minden. A tudósok úgy gondolják, hogy a Földet érő meteorütközések sok pusztítást is okoztak ugyan, de végeredményben nagyon is segítették az élet kialakulását.

Címlapról ajánljuk
A lemorzsolódás nem „liberális blabla”, több lehetőség kell a tanároknak – Gloviczki Zoltán az iskolareform lehetőségeiről

A lemorzsolódás nem „liberális blabla”, több lehetőség kell a tanároknak – Gloviczki Zoltán az iskolareform lehetőségeiről

Nahalka István oktatáskutató után újabb szakember fejtette ki véleményét az InfoRádióban a magyar iskolarendszer megújításáról. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, Gloviczki Zoltán volt helyettes államtitkár, az Oktatási Hivatal korábbi vezetője úgy látja, a túl nagy szabadság és a túlszabályozottság sem viszi előre ezt a területet. Szerinte a legfontosabb az lenne, hogy több lehetőséget kapjanak a helyi közösségek, a tanárok és az iskolák.
inforadio
ARÉNA
2026.10.13. kedd, 18:00
Turi Attila
a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
Mi lesz a 14. havi nyugdíj sorsa? – Ezermilliárdot foghat a Tisza-kormány, ha ezt a trükköt beveti

Mi lesz a 14. havi nyugdíj sorsa? – Ezermilliárdot foghat a Tisza-kormány, ha ezt a trükköt beveti

Akár 1350 milliárd forinttal olcsóbban is megúszhatja a nyugdíjcélú kiadásokat a Tisza-kormány a következő 4 évben, ha a 14. havi nyugdíjat nem a korábban tervezett ütemben építi tovább, hanem "befagyasztja" az Orbán-kormány által alkalmazott 25 százalékos szinten. A döntés nem egyszerű: a nyugdíjasok okkal számítanak a 14. havi juttatások fokozatos felépítésére, ugyanakkor a kabinetnek a saját, igen költséges nyugdíjígéreteire is forrást kell találnia. A Portfolio megkérdezte a Pénzügyminisztériumot a tervekről, de a tárca egyelőre nem árult el részleteket – a végső válaszokat a költségvetési tervezetből ismerhetjük majd meg. Most bemutatunk néhány olyan lehetséges kifutást, amelyekben a Tisza-kormány gondolkodhat: a nemzetközi példák alapján a pluszjuttatás oly módon is megtartható, hogy a költsége közel sem tesz ki egy teljes havi nyugdíjkiadást.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×