Az emlősök össztömege mindössze 22 millió tonna, míg a Földön élő embereké 390 milliárd tonna, állapította meg az izraeli Weizmann Kutatóintézet friss felmérése – írja a The Guardian.

Eközben az ember által háziasított fajok, mint például a juhok és a szarvasmarhák, valamint az olyan egyéb emberrel közös terekben élő állatok, mint a városi rágcsálók, további 630 millió tonnával növelik azoknak az élőlényeknek a tömegét, amelyek most a vadon élő emlősökkel versenyeznek a Föld erőforrásaiért. Csak a sertések biomasszája közel kétszerese az összes vadon élő szárazföldi emlősének.

A fenti számok bizonyítják, hogy az emberek a vadonokat és egyéb természetes élőhelyeket lassan globális ültetvényekké alakítják, ez pedig pusztító következményekkel jár a vadon élő élőlényekre nézve. Ahogy a tanulmány szerzői hangsúlyozzák, az elképzelés, miszerint a Föld olyan bolygó, amely még mindig rendelkezik vadállatoktól hemzsegő nagy síkságokkal és dzsungelekkel, mára súlyosan eltér a valóságtól.

A természeti világ és a vadon élő állatok eltűnnek, miközben az emberiség közel nyolcmilliárd fős népessége folyamatosan növekszik.

"Ha vadon élő állatokról szóló dokumentumfilmeket nézünk, arra következtethetünk, hogy minden rendben velük, de ez téves. A vadvilág élőlényeinek össztömege körülbelül 22 millió tonna, ami az emberiség össztömegének kevesebb mint 10 százaléka. Ez megdöbbentő, figyelmeztetés az emberiség számára" – mondta Ron Milo vezető szerző az Observernek.

A kutatás arra is rámutat, hogy azok a fajok vannak a legjobb állapotban, amelyek a leginkább alkalmazkodni tudnak az ember közelségéhez.

Lior Greenspoon és Eyal Krieger kutató az összes ismert emlős mintegy feléről gyűjtött biomasszaadatokat, a másik felének kiszámításához pedig gépi tanulásos számítási modelleket használt más zoológiai mintákon. A szárazföldi emlősökre vonatkozó számadatokat megfeleltette az óceánokban találtaknak. A tengeri emlősök össztömegét mintegy 40 millió tonnára becsülte. A legnagyobb összbiomasszával az uszonyos bálnák rendelkeznek, a második és harmadik helyre pedig az ámbráscet és a púpos bálnák kerültek.

A közönséges háziállatfajok szintén jelentős mértékben hozzájárultak az emberiség bolygóra gyakorolt hatásaihoz.

A házi kutyák össztömege mintegy 20 millió tonna,

ami megközelíti az összes vadon élő szárazföldi emlős együttes biomasszáját, míg a macskák össztömege mintegy kétmillió tonna, ami majdnem kétszerese az afrikai szavannai elefánténak. "Ezek a háziasított és vadon élő állatok tömegarányai hangsúlyozzák az ember aktív szerepét a földi emlősök számának alakításában" – áll a kutatók közleményükben.

A biomassza-vizsgálatok nem az egyetlen módja az állatvilág számszerűsítésének: a fajszámok is árulkodók. Példaként megállapították, hogy 1200 denevérfaj létezik, amelyek az összes szárazföldi emlősfaj egyötödét és az összes vadon élő egyedi emlős kétharmadát teszik ki a fejszámlálás alapján. A vadon élő szárazföldi emlősök biomasszájának azonban csak 10 százalékát teszik ki.

"A biomassza kiegészíti a fajgazdagságot és más diverzitásmérőket, és globális szinten a vadon élő emlősök gyakoriságának és ökológiai lábnyomának mutatójaként szolgálhat" – állítják a kutatók.

A kutatócsoport két évvel ezelőtti becslései szerint mintegy 50 millió tonna vadon élő emlős élt a Földön:

az új számadat azt jelzi, hogy a bolygó vadon élő állatvilágát fenyegető válság sokkal súlyosabbnak tűnik, mint azt először gondolták. Sürgősen fel kell mérni, hogy milyen gyorsan halad a vadon élő emlősök fogyása, mondják a kutatók, és ez áll a tanulmány következő szakaszának középpontjában, amely azt fogja felmérni, hogy a biomassza csökkenése mekkora része következett be az elmúlt 100 évben.