Infostart.hu
eur:
386.39
usd:
332.5
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Vicki Shephard, az Észak-Queenslandi Vadvédelmi Központ egyik alkalmazottja kezében tartja egy kimúlt, repülő rókának is nevezett gyümölcsevő denevér tetemét a Queensland állambeli Cairnsban 2018. november 27-én. Az állattal hőguta végzett. A rendkívüli hőség következtében denevérek ezrei potyogtak le fákról, komoly egészségügyi kockázatot okozva az ausztrál városban.
Nyitókép: MTI/EPA/AAP/Marc McCormack

Vírusok százait adják majd át denevérek más fajoknak

A WHO álláspontja szerint a koronavírus-pandémiát is egy denevérről emberre ugró vírus váltotta ki – a felmelegedés pedig új területekre csalogatja majd a denevéreket.

Tizenötezer alkalommal történik majd fajok közti vírusátadás 2070-ig a kutatók szerint: ezek tetemes részéért azok a denevérek lesznek felelősök, amelyeket a felmelegedés hív új életterekre. Amikor egy faj olyan területet hódít meg, amelyen korábban nem volt jelen, oda magával viszi parazitáit és patogénjeit, ami megteremthetii a zoonózis feltételeit is.

Ezáltal a kutatók szerint a következő ötven évben meg fog nőni annak a veszélye, hogy eddig csak állatokban megfigyelt betegségek fertőzzenek meg embereket. A fajok vándorlása által előfordulhatnak majd olyan találkozások az egyedek között, amelyekre korábban nem volt még alkalom, a legnagyobb veszélyforrást az olyan sűrűn lakott területek jelentik majd, mint Délkelet-Ázsia és Afrika trópusi része.

A kutatás, melyet a Nature ismertet, az első olyan tanulmány lehet, mely felhívja a figyelmet a jövőben terjedő betegségek lehetséges melegágyaira. Colin Carlson, a Georgetown Egyetem kutatója vezette a csapatot, amely azt modellezte, milyen változásokat okozhat két Celsius-foknyi felmelegedés az emlősök életterében, a felmelegedés hatására ugyanis

korábbi élőhelyeik túl forróvá válhatnak.

Legalább 15 ezer új, fajok közötti vírusátvitelre számítanak, főként a denevérek miatt, amelyek gyakran hordoznak olyan vírusokat, amelyek nagy valószínűséggel átadhatók az embernek – ez történhetett a Vuhanból elindult koronavírus-járvány esetében is.

A Sky News cikke szerint a tudósok és a kormányok világszerte egyetértenek abban, hogy a felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest legfeljebb 1,5 fokra szükséges korlátozni annak érdekében, hogy elkerülhessük a legsúlyosabb éghajlati összeomlást – bár bizonyos hatások még így is bekövetkeznek.

A jelenlegi rendelkezések végrehajtása esetén azonban a világ felmelegedése 1,9 fokos lesz.

A tavalyi COP26 klímacsúcs egyik fő célja az volt, hogy életben tartsák a másfél fokos célt azáltal, hogy az országok a következő, idén novemberben Egyiptomban tartandó COP27 csúcstalálkozóig felülvizsgálják és fokozzák éghajlat-politikai cselekvési terveiket. Mielőtt a párizsi klímamegállapodásról 2014-ben a COP21 konferencián megállapodás született, a világ közel 4 fokos felmelegedés felé tartott.

Címlapról ajánljuk

Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Az iráni háborús helyzet hatására emelkedésnek indult a nyersolaj és a földgáz ára. Ha a konfliktus elhúzódik, akkor tartósan magas maradhat az árszint. Ez a tényező, valamint a forint gyengülése és a dollár erősödése azt okozhatja, hogy itthon jelentősen emelkedhetnek a következő hetekben az üzemanyagárak – mondta az InfoRádióban Mohos Kristóf, a Portfolio elemzője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Trump hallani sem akar tárgyalásról, Amerika már a győzelemre készül, Irán mindennél durvább támadással fenyeget – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, Amerika már a győzelemre készül, Irán mindennél durvább támadással fenyeget – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×