Infostart.hu
eur:
358.84
usd:
308.88
bux:
130632.44
2026. május 21. csütörtök Konstantin
Vicki Shephard, az Észak-Queenslandi Vadvédelmi Központ egyik alkalmazottja kezében tartja egy kimúlt, repülő rókának is nevezett gyümölcsevő denevér tetemét a Queensland állambeli Cairnsban 2018. november 27-én. Az állattal hőguta végzett. A rendkívüli hőség következtében denevérek ezrei potyogtak le fákról, komoly egészségügyi kockázatot okozva az ausztrál városban.
Nyitókép: MTI/EPA/AAP/Marc McCormack

Vírusok százait adják majd át denevérek más fajoknak

A WHO álláspontja szerint a koronavírus-pandémiát is egy denevérről emberre ugró vírus váltotta ki – a felmelegedés pedig új területekre csalogatja majd a denevéreket.

Tizenötezer alkalommal történik majd fajok közti vírusátadás 2070-ig a kutatók szerint: ezek tetemes részéért azok a denevérek lesznek felelősök, amelyeket a felmelegedés hív új életterekre. Amikor egy faj olyan területet hódít meg, amelyen korábban nem volt jelen, oda magával viszi parazitáit és patogénjeit, ami megteremthetii a zoonózis feltételeit is.

Ezáltal a kutatók szerint a következő ötven évben meg fog nőni annak a veszélye, hogy eddig csak állatokban megfigyelt betegségek fertőzzenek meg embereket. A fajok vándorlása által előfordulhatnak majd olyan találkozások az egyedek között, amelyekre korábban nem volt még alkalom, a legnagyobb veszélyforrást az olyan sűrűn lakott területek jelentik majd, mint Délkelet-Ázsia és Afrika trópusi része.

A kutatás, melyet a Nature ismertet, az első olyan tanulmány lehet, mely felhívja a figyelmet a jövőben terjedő betegségek lehetséges melegágyaira. Colin Carlson, a Georgetown Egyetem kutatója vezette a csapatot, amely azt modellezte, milyen változásokat okozhat két Celsius-foknyi felmelegedés az emlősök életterében, a felmelegedés hatására ugyanis

korábbi élőhelyeik túl forróvá válhatnak.

Legalább 15 ezer új, fajok közötti vírusátvitelre számítanak, főként a denevérek miatt, amelyek gyakran hordoznak olyan vírusokat, amelyek nagy valószínűséggel átadhatók az embernek – ez történhetett a Vuhanból elindult koronavírus-járvány esetében is.

A Sky News cikke szerint a tudósok és a kormányok világszerte egyetértenek abban, hogy a felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest legfeljebb 1,5 fokra szükséges korlátozni annak érdekében, hogy elkerülhessük a legsúlyosabb éghajlati összeomlást – bár bizonyos hatások még így is bekövetkeznek.

A jelenlegi rendelkezések végrehajtása esetén azonban a világ felmelegedése 1,9 fokos lesz.

A tavalyi COP26 klímacsúcs egyik fő célja az volt, hogy életben tartsák a másfél fokos célt azáltal, hogy az országok a következő, idén novemberben Egyiptomban tartandó COP27 csúcstalálkozóig felülvizsgálják és fokozzák éghajlat-politikai cselekvési terveiket. Mielőtt a párizsi klímamegállapodásról 2014-ben a COP21 konferencián megállapodás született, a világ közel 4 fokos felmelegedés felé tartott.

Címlapról ajánljuk
Beneš-dekrétumok – Célt ért egy magyar földtulajdonos küzdelme

Beneš-dekrétumok – Célt ért egy magyar földtulajdonos küzdelme

A szlovák Alkotmánybíróság megsemmisítette a Legfelsőbb Bíróság korábbi döntését, és kimondta, hogy a magyar földtulajdonos alkotmányos panaszai jogosak voltak. A döntés értelmében ismét el kell ismerni Bositsék tulajdonjogát azokra a földterületekre, amelyeket az állam a Beneš-dekrétumokra hivatkozva próbált elkobozni.

Horn Gábor: most legalább akkora a feladat, mint 1990-ben, csak nincs annyi idő elvégezni

Nem kormányváltás, hanem rendszerváltás történt – így értékeli a Tisza Párt kétharmados győzelmét a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke. Horn Gábor az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt: még legalább egy hónap kell ahhoz, hogy kiderüljön, mi várható az új kormánytól.
inforadio
ARÉNA
2026.05.22. péntek, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×