ENSZ-egyezményre lenne szükség a műanyagszennyezés megállítása érdekében az Environmental Investigation Agency (EIA), egy nemzetközi, a környezetszennyezést vizsgáló ügynökség szerint. Mostanra ugyanis mikroműanyagokat tartalmaz a BBC cikke szerint az általunk belélegzett levegő mellett a talaj, az élelmiszereink, de még a sarkvidéki hó is. Legalább húsz thaiföldi elefánt halálát okozta már az általa elfogyasztott műanyag, miután szemétdombokról ettek.

"Egy halálosan ketyegő óra számol vissza. Ha a szennyezés ebben a mértékben, ellenőrizetlenül folytatódik, a tengerekben 2040-re várhatóan a műanyagok mennyisége meghaladhatja az óceánban élő összes hal együttes súlyát" – mondta Tom Gammage, az EIA munkatársa.

Sok az ellenlábas

Az ENSZ három egzisztenciális környezeti veszélyt – az éghajlatváltozást, a biológiai sokféleség csökkenését és a szennyezést – azonosított, és arra a következtetésre jutott, hogy ezeket együttesen kell kezelni. A biológiai sokféleség csökkenéséről és az éghajlatról közel harminc éve léteznek már többoldalú együttműködések, bár a szén-dioxid-kibocsátást ezekkel sem sikerült megállítani.

A műanyagokra vonatkozó szerződés gondolatát azonban egyes nemzetek ellenzik.

A támogatók sorában több mint 100 ország található, amelyek állítólag aláírnák a februárban és márciusban tartandó ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlésen javasolt szerződést. Egyes források szerint a nyílt ellenállás gyengül, bár vita van arról, hogy a szerződésnek mennyire szigorúnak kell lennie, és hogy jogilag kötelező erejűnek vagy önkéntesnek kell-e lennie.

Joe Biden amerikai elnök már bejelentette a megállapodás támogatását, nem biztos ugyanakkor, hogy ezzel a kongresszus is egyetért, mivel a legtöbb műanyag olajból és gázból készül, melyekből nagy mennyiségben termel az Egyesült Államok. Japán a hírek szerint igyekszik gyengíteni a szerződést, Kína és az arab államok egyelőre hallgatnak.

A termelés a problémák gyökere

Az EIA-jelentés bemutatásakor Gammage azt mondta, a műanyagszennyezés láthatósága óriási aggodalmat keltett a közvéleményben, de hatásainak túlnyomó többsége láthatatlan.

"Az újonnan gyártott műanyagok féktelen túltermelése és rövid életciklusa által okozott károk visszafordíthatatlanok, veszélyeztetik az emberi civilizációt és a bolygó alapvető képességét a lakható környezet fenntartására. Ez a veszély majdnem olyan súlyos, mint az éghajlatváltozásból eredő fenyegetés" – fogalmazott

Richard Thompson, a Plymouth-i Egyetem professzora, a műanyagok szakértője a BBC-nek azt mondta, hogy

az ENSZ-szerződésnek a műanyagok teljes életciklusának elemzésére kellene összpontosítania.

"A probléma alapvető oka a nem fenntartható termelési és fogyasztási szintekben gyökerezik. Az olyan politikák támogatása, amelyek pusztán az újrahasznosítható műanyagok használatát népszerűsítik, nem lesz hatékony, hacsak nincs helyi infrastruktúra a műanyagok begyűjtésére, szétválasztására és életképes újrahasznosítására. A komposztálható műanyagok használatát ösztönző politikák csak akkor lesznek hatékonyak, ha van megfelelő helyi infrastruktúra az adott hulladékáram kezelésére" – vélekedett.

Nem a szemétre kell koncentrálni

Trisia Farrelly, az új-zélandi Massey Egyetem műanyagkutatója szerint a legtöbb műanyag alapanyagát előállító olaj- és gázipari cég igyekszik a műanyaghulladékra összpontosítani a figyelmet a műanyag előállítására.

"A kérdés az, hogy ez a szerződés hogyan fog kinézni: gyenge formában születik meg és csak a tengeri hulladékra és a hulladékgazdálkodásra összpontosít, vagy a műanyag teljes életciklusára kiterjed, beleértve a kitermelést és a gyártást egészen az örökölt szennyezés helyreállításáig" – vetette fel. Véleménye szerint tovább kell kutatni a műanyagszennyezés kérdését, de már elegendő bizonyítékunk van arra, hogy tudjuk: azonnal kell cselekednünk.

Hans Peter Arp, a Norvég Tudományos és Technológiai Egyetem vegyészprofesszora egyetértett azzal, hogy sok az ismeretlen, de fenntartotta, hogy

a műanyagszennyezés már átlépte a bolygószintű határt

– egy olyan küszöbértéket, amelyet az emberiségre jelentett kockázat miatt nem szabad átlépni. Nő a kitettségünk a szennyezésnek, melynek jelenléte visszafordíthatatlan a globális ökoszisztémában, és bizonyított, hogy ez ökológiai károkat okoz. "A felhalmozódó és nehezen visszafordítható műanyagszennyezés által jelentett globális fenyegetésre adott racionális válasz a szűz műanyagfogyasztás gyors csökkentése, a hulladékgazdálkodás nemzetközileg összehangolt stratégiáival együtt" – vázolta a megoldási lehetőséget.