Infostart.hu
eur:
367.93
usd:
328.44
bux:
141290.38
2026. október 5. hétfő Aurél
A Pfizer és a BioNTech gyógyszeripari vállalatok koronavírus elleni vakcináját adják be egy asszonynak a svájci Morges kórházában kialakított oltóközpontban 2021. január 11-én. A svájci Vaud kantonban ezen a napon kezdték meg a koronavírus elleni védőoltások beadását.
Nyitókép: MTI/EPA-KEYSTONE/Laurent Gillieron

Túl az egymilliárd oltáson: így osztozott rajta a világ

Négy hónap alatt sikerült elérni ezt a számot, a tudósok szerint a következő egymilliárd fő beoltása még gyorsabb ütemben lesz elérhető.

Hihetetlen sebességgel zajló immunizációs kampányoknak köszönhetően mindössze négy hónappal azután, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) engedélyezte az első kísérleti, koronavírus elleni oltóanyagokat, és az Egyesült Államok, valamint Nagy-Britannia világelsőkként kezdték el oltani lakosaikat, elértünk egymilliárd beadott adagig. A magas szám örömre ad okot, az oltáseloszlás egyenetlensége azonban komoly problémákra mutat rá a Nature cikke szerint.

"Ez példátlan eredmény. Senki sem hitte, hogy egy új vírus azonosítását követő 16 hónapon belül világszerte egymilliárd embert oltunk be különböző országokban gyártott, eltérő vakcinákkal, különböző platformok felhasználásával" - mondja Soumya Swaminathan, a WHO genfi vezető tudósa.

Április 27-i adatok szerint a beadott dózisok száma elérte az 1,06 milliárd milliárdot:

570 millió ember részesült ezek által immunizációban, ami a Föld 7,79 milliárdos lakosságának 7,3 százalékát jelenti.

Ők legalább egy adagot kaptak már valamiféle vakcinából. A kutatók szerint ugyanakkor legalább a lakosság 75 százalékát kell beoltani ahhoz, hogy a járványt kontroll alá tudjuk vonni.

A cél elérését nehezíti az oltások egyenlőtlen eloszlása. Ahogyan az a fenti, frissülő táblázatból is kiderül, a beadott dózisok közel felét Kínában és az Egyesült Államokban élők kapták meg, a beadott oltásmennyiség háromnegyede pedig tíz országhoz köthető. A teljes afrikai kontinens csak a védőoltások 2 százalékával gazdálkodhatott.

Peter Hotez, a Houstonban található Baylor College of Medicine oltóanyag-kutatója szerint a magas jövedelmű országok is érdeke, hogy a világjárványt legyőzzék - ehhez viszont áldozatokat kell hozniuk.

"Nem lehet biztonságot úgy elérni, hogy kevesebb mint egy tucat ország van teljesen beoltva"

– mondta. "Az életek megmentése és a világgazdaság helyreállítása szempontjából olyan helyeken, mint Mianmar és Pápua Új-Guinea, is sikerekre van szükség legyünk" - fogalmazott a szakértő.

A magasan oltott nemzeteken belül is tapasztalhatók egyenlőtlenségek – Nagy-Britanniában 1,1 millió kórházban kezelt 80 év fölötti ember közül a fehér bőrűek esetében 42,5 százalék volt az oltottak aránya, míg a fekete bőrűek közül csak 20,5 százalék.

"A lakosság egy részét beoltani nem hatékony stratégia, sebezhetővé tesz bennünket az új változatokkal szemben" – figyelmeztet Krishna Udayakumar, az észak-karolinai Durhamban található Duke Global Health Institute innovációs igazgatóhelyettese.

"Egy világjárványra csak globális válaszlépésekkel lehet reagálni."

A vakcinagyártók igyekeznek növelni a termelést, hogy megfeleljenek a keresletnek, de ez még 6-12 hónapot vehet igénybe véleménye szerint. Ezzel együtt is valószínűleg sokkal gyorsabban elérjük a kétmilliárdos határt, mint az első milliárdot.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Acsádi László az orvosi Nobel-díjról: megvilágítok egy idegsejtcsoportot, és az állat megáll vagy elkezd félni

Acsádi László az orvosi Nobel-díjról: megvilágítok egy idegsejtcsoportot, és az állat megáll vagy elkezd félni

Az optogenetika kidolgozásáért ítélték oda az idei orvosi-élettani Nobel-díjat. A Nobel-bizottság indoklása szerint az agyban kialakuló emlékek, érzések és viselkedésformák megértése régóta foglalkoztatja a kutatókat. Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel fejlesztették ki azt az új eljárást, amely lehetővé teszi az egyes idegsejtek aktivitásának be- és kikapcsolását az élő agyban. A forradalminak nevezett felfedezés lényegét Acsádi László neurobiológus, az MTA rendes tagja ismertette az InfoRádióban.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.05. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet Stratégiai Jövők Programjának vezetője
Hatalmas pofont kapott Moszkva, jöhet a történelmi békecsúcs – Háborús híreink hétfőn

Hatalmas pofont kapott Moszkva, jöhet a történelmi békecsúcs – Háborús híreink hétfőn

Ukrajna egy "Vivaldi hadművelet" névre keresztelt, nagyrészt robotokra és drónokra épülő ellentámadás keretében mintegy 176 négyzetkilométernyi területet foglalt vissza az orosz erőktől a kelet-ukrajnai Donbasz régióban, a limani frontszakaszon. Biztonsági szakértők szerint az offenzíva több mint egyévnyi orosz területi előrenyomulást fordított vissza, és stratégiai csapást mért Moszkva donyecki terjeszkedési terveire - írta elemző cikkében a CNBC. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap délutáni beszédében számos témát megemlített, arra is kitért, hogy áll jelenleg a háború lezárását célzó béketárgyalás Oroszországgal – közölte az al-Arabiya. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×