Infostart.hu
eur:
385.33
usd:
332.05
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
A Pfizer és a BioNTech gyógyszeripari vállalatok koronavírus elleni vakcináját adják be egy asszonynak a svájci Morges kórházában kialakított oltóközpontban 2021. január 11-én. A svájci Vaud kantonban ezen a napon kezdték meg a koronavírus elleni védőoltások beadását.
Nyitókép: MTI/EPA-KEYSTONE/Laurent Gillieron

Túl az egymilliárd oltáson: így osztozott rajta a világ

Négy hónap alatt sikerült elérni ezt a számot, a tudósok szerint a következő egymilliárd fő beoltása még gyorsabb ütemben lesz elérhető.

Hihetetlen sebességgel zajló immunizációs kampányoknak köszönhetően mindössze négy hónappal azután, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) engedélyezte az első kísérleti, koronavírus elleni oltóanyagokat, és az Egyesült Államok, valamint Nagy-Britannia világelsőkként kezdték el oltani lakosaikat, elértünk egymilliárd beadott adagig. A magas szám örömre ad okot, az oltáseloszlás egyenetlensége azonban komoly problémákra mutat rá a Nature cikke szerint.

"Ez példátlan eredmény. Senki sem hitte, hogy egy új vírus azonosítását követő 16 hónapon belül világszerte egymilliárd embert oltunk be különböző országokban gyártott, eltérő vakcinákkal, különböző platformok felhasználásával" - mondja Soumya Swaminathan, a WHO genfi vezető tudósa.

Április 27-i adatok szerint a beadott dózisok száma elérte az 1,06 milliárd milliárdot:

570 millió ember részesült ezek által immunizációban, ami a Föld 7,79 milliárdos lakosságának 7,3 százalékát jelenti.

Ők legalább egy adagot kaptak már valamiféle vakcinából. A kutatók szerint ugyanakkor legalább a lakosság 75 százalékát kell beoltani ahhoz, hogy a járványt kontroll alá tudjuk vonni.

A cél elérését nehezíti az oltások egyenlőtlen eloszlása. Ahogyan az a fenti, frissülő táblázatból is kiderül, a beadott dózisok közel felét Kínában és az Egyesült Államokban élők kapták meg, a beadott oltásmennyiség háromnegyede pedig tíz országhoz köthető. A teljes afrikai kontinens csak a védőoltások 2 százalékával gazdálkodhatott.

Peter Hotez, a Houstonban található Baylor College of Medicine oltóanyag-kutatója szerint a magas jövedelmű országok is érdeke, hogy a világjárványt legyőzzék - ehhez viszont áldozatokat kell hozniuk.

"Nem lehet biztonságot úgy elérni, hogy kevesebb mint egy tucat ország van teljesen beoltva"

– mondta. "Az életek megmentése és a világgazdaság helyreállítása szempontjából olyan helyeken, mint Mianmar és Pápua Új-Guinea, is sikerekre van szükség legyünk" - fogalmazott a szakértő.

A magasan oltott nemzeteken belül is tapasztalhatók egyenlőtlenségek – Nagy-Britanniában 1,1 millió kórházban kezelt 80 év fölötti ember közül a fehér bőrűek esetében 42,5 százalék volt az oltottak aránya, míg a fekete bőrűek közül csak 20,5 százalék.

"A lakosság egy részét beoltani nem hatékony stratégia, sebezhetővé tesz bennünket az új változatokkal szemben" – figyelmeztet Krishna Udayakumar, az észak-karolinai Durhamban található Duke Global Health Institute innovációs igazgatóhelyettese.

"Egy világjárványra csak globális válaszlépésekkel lehet reagálni."

A vakcinagyártók igyekeznek növelni a termelést, hogy megfeleljenek a keresletnek, de ez még 6-12 hónapot vehet igénybe véleménye szerint. Ezzel együtt is valószínűleg sokkal gyorsabban elérjük a kétmilliárdos határt, mint az első milliárdot.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×