Az Európai Bizottság rugalmasságára is szükség lesz, ha a magyar kormány az augusztus 31-én lejáró helyreállítási alap forrásaihoz úgy akarna hozzájutni, hogy áttereli a forrásokat a Magyar Fejlesztési Bankba – mondta az InfoRádióban Gálik Zoltán.

A Budapesti Corvinus Egyetem docense kiemelte: a fejlesztési pénzekkel kapcsolatban két nagyon fontos határidő van: augusztus vége és december 31-e. Mind a kettő olyan jogvesztő határidő, ami bekorlátozza azt, hogy milyen projekteket lehet elindítani, illetve lefolytatni. Azt gondolja,

az a legfőbb kérdés, hogy az Európai Unió egy előfinanszírozási móddal megengedi-e, hogy ezeknek a pénzeknek a kifizetése más konstrukcióban valósuljon meg.

Ez konkrétan egy bank bekapcsolását jelentené a rendszerbe, amelyen keresztül érkeznének az uniós pénzek.

A külpolitikai szakértő ezzel kapcsolatban megjegyezte: az európai uniós projektek egyébként is előfinanszírozottak, de ebben a konkrét magyar esetben még egy szereplő bekapcsolódna az ügymenetbe az említett bank közbeiktatásával. Ennek a banknak a kockázatot vállalva kellene akár felárral díjaznia, és akkor a későbbiekben kifizethetik az említett összegeket.

Egy nagyon összetett folyamatról van szó, ugyanis az európai uniós projektek megvalósulása általában hosszabb időt vesz igénybe, de vannak úgynevezett M+2-es és M+3-as konstrukciók, ami az évek számát jelzi, illetve a kifizetések is több részletben történnek, utólagos lehívások is lehetnek. Ahogy Gálik Zoltán fogalmazott, jelen esetben „szinte egyszerre kellene mindent megvalósítani, továbbá az Európai Bizottság részéről is rugalmasságra lenne szükség”. Figyelmeztetett, hogy

vannak bizonyos kockázatok, mert nem biztos, hogy minden feltétel teljesül a meghatározott határidőkre.

Ha még jogilag teljesülnének is a mérföldkövek, ezeknek a végrehajtása, számonkérése, illetve a gyakorlatban történő megvalósítása tulajdonképpen előzetes bizalom alapján működne.

A külpolitikai szakértő hozzátette: ebben a rendszerben a többi európai uniós intézményi szereplőnek, így az Európai Parlamentnek, illetve az Európai Tanácsnak is lehet fontos szerepe, ugyanis adott esetben számon kérhetik az Európai Bizottságot, hogy „miért engedett egy ilyen lehetőséget, noha már korábban volt Lengyelországgal és Horvátországgal kapcsolatban is ilyen folyamat”. Ugyanakkor most már egyre szigorúbb felügyelet alatt áll ez a módszer Gálik Zoltán elmondása alapján.

Az említett határidő kitolása jogilag lehetséges lenne, volt is már erre példa korábban,

de az egyetemi docens szerint politikai akarat is szükséges ehhez a típusú megvalósításhoz, miközben az sem mellékes, hogy „mennek előre a reformok”. Gálik Zoltán elmondta: már megvalósultak az igazságszolgáltatás reformjával és a korrupcióval kapcsolatos intézkedések is.

A külpolitikai szakértő szerint a határidő kitolása nagyon kétséges, hiszen

„tanácsi határozat kellene hozzá, ráadásul nemcsak magyar, hanem esetleg más programokat is érintene”.

z Európai Parlamentnek a bevonására is szükség lenne, tehát „nagyon nagy köveket kellene megmozgatni ahhoz, hogy ezt sikeresen átvigyék. Elvileg lehetséges, de a gyakorlatban nagyon kicsi rá az esély” a szakértő szerint.

A cikk alapjául szolgáló interjút Kalapos Mihály készítette.