A techfórumok az elmúlt hetekben széles körben tárgyalták azt a 2027-ben életbe lépő európai uniós szabályozást, amely kötelezi a gyártókat a hordozható elektronikai eszközök akkumulátorainak könnyen cserélhetővé tételére – írja az Index, hozzátéve, hogy bár sokan a leszedhető hátlapú telefonok reneszánszát vizionálják, a vonatkozó rendelet szövegezése jóval racionálisabb és mérsékeltebb átállást követel meg a piacon.

Az (EU) 2023/1542-es rendelet fő mozgatórugója az elektronikai hulladék (azaz az e-waste) robbanásszerű növekedésének megfékezése és az Európai Unió körforgásos gazdaságra vonatkozó stratégiájának megvalósítása volt, de kulcsszerepet játszott benne a „Right to Repair” (azaz a javításhoz való jog) nemzetközi mozgalom nyomásgyakorlása is.

A gyártók eddig a víz- és porállósági szabványokra, illetve a még vékonyabb dizájra hivatkozva megnehezítették az akkumulátorok cseréjét.

Mivel azonban a lítium-ionos akkumulátorok élettartama véges, a nehézkes és drága szervizelés sok fogyasztót arra ösztönzött, hogy akkumulátorcsere helyett inkább új készüléket vásároljon. Az EU a rendelettel ezt a mesterségesen fenntartott fogyasztási kényszert kívánta felszámolni.

A 2027 februárjától hatályba lépő törvények kötelezik a gyártókat, hogy a hordozható eszközök (tehát okostelefonok, tabletek vagy épp kézi játékkonzolok) akkumulátorai viszonylag egyszerűen cserélhetők legyenek. A jogszabály csak az Európai Unió területén lesz érvényes, a modern tömeggyártás globális termelési láncai és költséghatékonysági okai miatt viszont a gyártók valószínűleg a világ többi piacán is ezekkel lesznek majd jelen.

A piaci szereplők számára a szabályozás nem újdonság, már 2023-ban felmerült a bevezetése, így a legtöbb vállalat már megkezdte az alkalmazkodást. Az okostelefon-gyártók többségénél a jövőben drasztikus újratervezés helyett inkább okosabb mérnöki megoldásokra és a szerelhetőség finomhangolására számíthatunk,

például az iparág már most is egyre inkább a „battery pouch” (azaz a húzófüllel ellátott akkumulátortasak) megoldások felé hajlik a masszív ragasztórétegek helyett.

Az Apple helyzete különösen érdekfeszítő, hiszen a vállalat történelmileg a legzártabb hardveres ökoszisztémát tartotta fenn. Egyrészt a szabályozói nyomásnak engedve már tavaly bevezette a saját otthoni javítókészleteit, másrészt a jogszabály tartalmaz egy kiskaput: egy másik – az (EU) 2023/1670) névre hallgató – rendelet értelmében azok az akkumulátorok, amelyek 1000 teljes töltési ciklus után is képesek megőrizni eredeti kapacitásuk legalább 80 százalékát, bizonyos esetekben mentesülhetnek a legszigorúbb cserélhetőségi előírások alól – írja a lap.

A vállalat hivatalos adatai szerint a 2023-ban piacra dobott iPhone 15 sorozat modelljeitől kezdve az akkumulátoraik pontosan megfelelnek ennek a megemelt élettartam-követelménynek.

Ha az Apple a jövőben is képes garantálni ezt a magas ciklusszámot, elképzelhető, hogy számukra az új uniós szabályozás csekély hardveres átalakítást fog csak jelenteni.

A döntéshozók összességében egy fenntarthatóbb elektronikai piacot szeretnének létrehozni a szabályozásokkal. És bár a gyártóknak újra kell gondolniuk a belső architektúrát és a ragasztástechnikákat, a fogyasztók és a környezet egyaránt nyer: a készülékek élettartama kitolhatóvá válik, az e-hulladék mennyisége pedig csökkenthető anélkül, hogy a fogyasztóknak le kellene mondania a modern okostelefonok prémium dizájnjáról vagy vízállóságáról.