Az április 12-ei választások előzetes eredményének nyilvánosságra kerülése után a piacok többségében pozitívan reagáltak.

Közvetlenül a választást követően volt egy nagyon jelentős forinterősödés, azóta inkább stagnál a 360 és 365 közötti sávban az euróval szemben, viszont a hosszú magyar hozamok folyamatosan csökkennek a korábbi 7 százalék feletti szintről, gyakorlatilag most már 6 százalék alá – mondta az InfoRádió kérdésére a Portfolio elemzője.

Beke Károly hozzátette: több mint 100 bázispontot esett például a 10 éves hozam az elmúlt másfél hétben, amióta választások eredményét ismerjük, és ez több éves mélypontot jelent a magyar hozam szempontjából, a 10 éves referencia hozam utoljára több mint két éve 2024 februárjában volt a mostani szintnél alacsonyabb.

„Ha megnézzük, hogy a relatív teljesítménye milyen volt a magyar állampapíroknak, akkor is hasonló látszik. Például 54 bázispontra szűkült, tehát gyakorlatilag fél százalékpont különbség van a magyar és a lengyel 10 éves hozam között,

majdnem utolértük a lengyel hozamszintet, és mindezt úgy, hogy az elmúlt években folyamatosan arról beszéltünk, hogy a lengyel gazdaság fundamentumai erősebbek,

a növekedésük sokkal erőteljesebb, a hitelminősítésűk gyakorlatilag 2-3 fokozattal a magyar felett van.”

Úgy tűnik, hogy a piac most elkezdi azt árazni, hogy lassan ezek a különbségek szűkülhetnek, illetve javulhat Magyarország relatív pozíciója – fogalmazott Beke Károly.

Szerinte mindenképpen pozitív, hogy van megelőlegezett bizalom a piac részéről. Ugyanakkor a folyamatok azt is mutatják, hogy elvárások is lesznek az új kormány felé, tehát árgus szemekkel fogják figyelni a befektetők az új kormány lépéseit, terveit, amiket a következő hónapokban majd bemutathatnak. Amennyiben ezekkel nem lesznek elégedettek, akkor a mostani helyzet könnyen a visszájára is fordulhat, tehát vannak veszélyei is, hogy felfokozottak a várakozások az új kormánnyal kapcsolatban.

A Tisza Párt a zászlajára tűzte azt, hogy minél előbb bevezetik Magyarországon az eurót. Rövid távon milyen úton kell elindulni ahhoz, hogy bevezethető legyen az euró? A kérdésre az elemző úgy vélekedett: az elsődleges feladat, hogy egy hiteles és reális euróbevezetési tervet felvázoljon a kormány, illetve egy céldátumot kijelöljön. Ez várhatóan még az idén megtörténhet. Tehát akár az őszi hónapokban előállhat egy ilyen komplex tervvel a kormány, a piac számára pedig ez mindenképpen újabb lökést adhat, újabb pozitív benyomást tehet a befektetőkre.

Beke Károly arról is beszélt, rövid távon a legégetőbb probléma, hogy az idei költségvetést kell rendbe szedni.

Még korai arról beszélni, hogy itt majd 3-5 éven belül milyen ütemezésben csökken a hiány. Először azt kellene elérni, hogy az idei hiány maradjon a jelenlegi kormány által várt 5 százalék körüli szinten.

„Ehhez várhatóan további intézkedésekre lesz szükség az év második felében, hiszen az első negyedévben az egész éves hiánycél több mint 80 százaléka teljesült már, tehát várhatóan be kell avatkozni az idei költségvetésbe. Ezután el kell kezdeni megtervezni a 2027-es büdzsét, amiből majd látszani fog, hogy milyen ütemben kezdhet csökkenni a költségvetési hiány. Gyakorlatilag oda kéne eljutni 3-5 éven belül, hogy az 5 százalék fölötti deficit lejöjjön 3 százalék környékére, és akkor beszélhetnénk arról 2030 körül, hogy reális esélye van Magyarországnak bevezetni az eurót.”

A legfontosabb a költségvetés helyzete, egy fegyelmezett költségvetési politika egy kicsit erőteljesebb növekedéssel párosulva már önmagában elkezdi majd csökkenteni az államadósság rátát, és ha a piac felé hiteles lesz az euróbevezetési terv, tehát elhiszik azt, hogy Magyarországon 5-6 éven belül euróval fogunk fizetni, akkor a hozamok lassan elkezdenek konvergálni az eurozóna hozamaihoz.

„Ebben még van mozgástér,

az eurozóna országai most nagyjából 3–3,5 százalékos hozammal tudnak 10 éves állampapírt kibocsátani szemben a magyar 6 százalékkal, tehát itt van lehetőség a szűkülésre, és aztán ez majd alacsonyabb inflációval jár, tehát ez öngerjesztő folyamat.

Az egésznek a kulcsa és az elindulási pontja az a költségvetés, a fegyelmezett költségvetési politika” – fogalmazott Beke Károly.

A cikk alapjául szolgáló interjút Sipos Ildikó készítette.