A Greenpeace az év elején tett bejelentést a Vas vármegyei kormányhivatal felé, ugyanis akkor jutott egyértelműen tudomására, hogy Ausztriában bezártak az év elején egy bányát, és az osztrák hatóságok mintavételezései során kiderült, hogy az onnan kibányászott kőzúzaléknak nagyon jelentős volt az azbeszttartalma, és Burgenland-szerte, Ausztriában, de Magyarországon is az osztrák határ mentén nagyon sok helyre kerülhetett ez az anyag – mondta el Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője az InfoRádióban, hozzátéve: ez azért különösen veszélyes, mert például egy parkolóba is beépítették, és

az azbesztszálak akkor jelentenek nagyon jelentős egészségügyi veszélyt, ha levegőbe kerülnek és belélegezzük őket.

És ha az autók felverik az azbeszttartalmú rostokat, akkor ez súlyos veszélyt jelent.

Ausztriában az egyik érintett bányában ráadásul gyerekek bevonásával katasztrófavédelmi gyakorlatot tartottak. Erről fotók is vannak.

„Elképesztő, hogy bár mint kiderült, már 2011 óta tudták a hatóságok, hogy négy burgenlandi bányából származott azbeszttartalmú kőzúzalék, ebben a konkrét bányában mégis katasztrófavédelmi gyakorlatot tartottak több száz ember bevonásával, és jó pár gyerek volt köztük. A dokumentáció szerint a gyakorlat során konkrétan beásták őket az azbeszttartalmú porba, mindenféle megfelelő védőfelszerelés nélkül. Ezért úgy gondoljuk, hogy mindenképpen intézkedéseket kell tenni, és felelősségre vonásra van szükség, úgyhogy az osztrák Greenpeace büntetőfeljelentést tett az ügyben” – mondta Simon Gergely, aki szerint jelentek meg olyan cikkek is, hogy igazából már a 90-es évek óta ismert volt, hogy ezekben a bányákban azbetartalmú a kőzúzalék, és mégis évtizedekig folyt a termelés, szállították Magyarországra is.

„Egymás után kapjuk a bejelentést, hogy milyen településeken látnak ilyen jellegű hulladékot”

– mondta a Greenpeace szakértője, hozzátéve: Szombathelyen számos utcát érint a szennyezés, de Bozsokon találtak először azbesztet, és számos környékbeli településről kaptak bejelentést. A napokban Sopronban azonosítottak egy helyszínt, ahol egyértelműen ez az anyag van jelen, ezért azonnal értesítették a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatalt.

Az azbeszt eltávolítására nagyon szigorú szabályok vonatkoznak. Az új jogszabályt tavaly év végén pontosították, azóta még szigorúbb előírások vannak érvényben.

„Elvileg az ilyen szennyezettségű területeket gyakorlatilag le kellene zárni”

– hangsúlyozta, hozzátéve: amikor korábban példa volt hasonló azbesztszennyezésekre, akkor lefedték a területeket, és negatív nyomás alatt eltávolították az azbesztet, hogy semmilyen por ne jusson ki.

„Rengeteg azbeszttartalmú közutalék eltávolítására van szükség. Nyilván felmerül az osztrák állam, az osztrák hatóságok felelőssége, hiszen ők adtak papírt arról, hogy nem tartalmaz határérték felett azbesztrostokat ez a kőzúzalék, miközben mégis benne volt. El tudom képzelni, hogy valamilyen kártérítésre is igényt tarthatnak, hiszen Szombathelyen is már most több milliárdos költséget azonosítottak” – véli a szakértő.

Szombathelyen most jobb híján lefedik ezeket a területeket.

„Úgy gondoljuk, hogy önmagában az azbeszt lefedése nem elegendő. Azonnal és folyamatosan vízzel, vagy valamilyen más anyaggal, akár valamilyen növényi olajjal kell permetezni ezeket a területeket, hogy ne szálljon az azbesztpor, illetve alapvetően megoldást a mostani ismereteink szerint más nem tud jelenteni, minthogy eltávolítják, elszállítják” – mondta.

Az azbesztet veszélyeshulladék-lerakóba teszik, de úgy, hogy onnan ne juthasson ki. De a szállítás, eltávolítás során sem porozhat. „Az azbeszt belélegezve káros, az azbesztszálak kis kampószerű szálak, amelyek bejutva a légutakba, beakadnak, ott betokosodnak, és 10-20, vagy inkább 30 éves távlatban okoznak daganatos megbetegedést” – tette hozzá.

Voltak már nagyon jelentős azbesztmentesítési projektek, akár Magyarországon is, például az Ikarus-gyár bontása során is elég jelentős azbesztet kellett eltávolítani. „Magyarországon számos cég el tudja végezni az ilyen jellegű mentesítést és munkát, de ilyen kiterjedt, ilyen nagymértékű ügyre azért én nem emlékszem” – mondta el Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője az InfoRádióban.

A cikk alapjául szolgáló interjút Herczeg Zsolt készítette