Infostart.hu
eur:
355.25
usd:
308.28
bux:
133670.96
2026. június 7. vasárnap Róbert
The view of the Armenian Apostolic Church Khor Virap on the background of the biblical Mount Ararat, near the Turkish border.
Nyitókép: Tigran Hayrapetyan/Getty Images

Megoldódhat az Ararát-hegy bibliai időkig visszanyúló rejtélye

Az 1950-es évek vége óta izgatja a kutatók fantáziáját az Ószövetségben, Noé bárkájának történetében felbukkanó Ararát-hegy, és az azon felfedezett, hajószerű kőképződmény. A friss kutatások eredményei most csak még kíváncsibbá tették a régészeket.

1959-ben fedezték fel Törökországban, az Ararát-hegy közelében azt a különös kőzetképződményt, amely első pillantásra egy hatalmas, megkövesedett hajóra hasonlít. Egyes kutatók szerint elképzelhető, hogy ez Noé bárkája. A felfedezés körül egy darabig csend volt, nemrég viszont Andrew Jones, a Noah’s Ark Scans nevű kutatócsoport munkatársa bejelentette, hogy izgalmas új eredmények születtek – írja a The New York Post híradása nyomán az Index.

A kutatócsapat talajmintákat vett, georadart vetett be, és infratermal technikával pásztázta át a területet. Az eredmények szerint a formáció pontosan 515 láb hosszú – ami állítólag megfelel a Bibliában megadott bárkaméretek modern átváltásának. A föld alatt pedig folyosók húzódnak, amelyek egy központi üreg felé tartanak.

A begyűjtött 88 talajminta meglepő adatokkal szolgált: az alakzaton belül vételezettek háromszor annyi szerves anyagot és 38 százalékkal több káliumot tartalmaztak, mint a közvetlen környezetből vettek, ami a kutatók szerint azt bizonyítja, hogy az ott egykor élt emberek és állatok valóban nyomot hagytak maguk után.

Emellett,

habár a lelőhely mintegy 2000 méteres magasságban található, tengeri korallokat és kagylókat találtak körülötte,

ami Andrew Jones szerint arra utal, hogy a terület egykor víz alatt volt – utalva ezzel az özönvízre. Fontos azonban kiemelni a geológiai szempontot is, hiszen a tektonikus mozgás egykori tengeraljzatokat is képes évmilliók alatt hegycsúcsokká emelni, nem véletlen, hogy a Himalája is tele van tengeri fosszíliákkal. A lap hozzáteszi, mindez nem jelenti azt, hogy Jones téved, csak azt, hogy a kövületek önmagukban nem bizonyító erejűek.

A kutatócsoport következő lépése egy távirányítású roboteszköz bevetése lenne, amely le tudna ereszkedni a feltárt járatokba, és képeket küldhetne a felszínre.

  • Lehet, hogy egy több ezer éves hajóroncs lapul a török hegyoldalban.
  • De lehet, hogy egy különlegesen formált kőzetképződmény, amelynek talaja az évezredes állattartástól gazdagabb.

A kutatás vezetője tehát nem állítja, hogy megtalálta Noé bárkáját, hanem azt, hogy pozitív jeleket lát, amelyeket érdemes tovább vizsgálni.

Címlapról ajánljuk

Itt a pontos árlista a horvát sztrádák fizetős szakaszairól

A 2026-os nyári főszezonban Horvátországban továbbra sem vezetnek be időalapú autópálya-matricát, így az autósoknak a megszokott fizetőkapus rendszerrel kell számolniuk. Bár a szabad áramlású, rendszámfelismerő és megállás nélküli elektronikus útdíjrendszer bevezetése napirenden van, a horvát kormány hivatalos tájékoztatása szerint a szakaszos átállás legkorábban 2026 őszén kezdődik meg, az új modell teljes körű élesedése pedig 2027. március 1-jére várható.
Kötelező bérsávok? Fizetések az álláshirdetésben? – Eloszlatjuk a bértranszparencia tévhiteit

Kötelező bérsávok? Fizetések az álláshirdetésben? – Eloszlatjuk a bértranszparencia tévhiteit

Ma jár le az Európai Unió bértranszparencia irányelvének átültetésére rendelkezésre álló határidő. Miközben a vállalatok többsége a magyar szabályozás megjelenésére vár, egyre több szakmai beszélgetésen tapasztalom, hogy a figyelem elsősorban a kötelezettségekre irányul. Lesznek-e kötelező bérsávok? Meg kell-e jeleníteni a fizetést az álláshirdetésekben? Mikor és milyen adatokat kérhet majd a munkavállaló? Ezek fontos kérdések, de HR vezetőként egyre inkább azt érzem, hogy a bértranszparencia kapcsán nem ezek jelentik a valódi kihívást. Az elmúlt hónapokban számos vállalatnál, vezetői fórumon és szakmai egyeztetésen ugyanazzal a problémával találkoztam: sok szervezet nem a szabályozás miatt bizonytalan, hanem azért, mert saját maga számára sem tud minden esetben egyértelmű választ adni arra, hogy mi alapján alakultak ki a jelenlegi bérviszonyok. A bértranszparencia ugyanis valójában nem a bérek nyilvánosságáról szól, sokkal inkább arról, hogy egy szervezet képes-e következetesen és hitelesen megindokolni a döntéseit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×