Infostart.hu
eur:
362.4
usd:
313.84
bux:
0
2026. augusztus 6. csütörtök Berta, Bettina

Koronavírus: van, amit nem értenek a tudósok

A gyerekeket jobban védi immunrendszerük az új koronavírus ellen - vélik a szakértők. A tudósok arra a jelenségre keresik a magyarázatot, miként lehet, hogy a gyerekek könnyebben "megússzák" a betegség súlyosabb következményeit és kevesebb tünettel kell megküzdeniük.

Az új típusú koronavírus (nCoV-2019) megjelenése óta több mint 900 embert ölt meg, a fertőzöttek között azonban elenyésző a gyerekek száma. Nagyon kevesen betegek annyira, hogy diagnosztizálják náluk a vírust. A Journal of the American Medical Association című szaklapban megjelent egyik tanulmány szerint a betegek átlagéletkora 49 és 56 év között van.

Egyelőre nem teljesen tisztázott, mi az oka, hogy a gyerekeket elkerüli a betegség. Hasonló jelenség figyelhető meg egyébként a SARS- és a MERS-vírus esetében is.

"Nem értjük teljesen a jelenséget, de lehetséges, hogy a gyerekek és a felnőttek immunrendszere közti különbségből adódik.

Az egyik feltételezés az, hogy sokkal aktívabb a velük született immunválasz, vagyis a kórokozók csoportjait célzó korai reakciójuk" - fejtette ki Andrew Pavia, a Utah-i Egyetem szakértője.

Ha az nCoV-2019 vírusnak kitett gyerekek veleszületett immunválasza erősebb, akkor sokkal könnyebben győzik le a fertőzést és csak enyhe tünetek jelentkeznek náluk.

Krys Johnson, a philadelphiai Temple University College of Public Health kutatója kifejtette: nem arról van szó, hogy a gyerekeknél nem jelentkeznek tünetek, hiszen vírusos tüdőgyulladásuk is lehet. De mivel immunrendszerük annyira erős, nem gyűri le őket annyira a betegség, mint a felnőtteket.

Hozzátette: ez hasonló ahhoz, hogy a felnőtteknek 25-ször nagyobb esélyük van arra, hogy meghaljanak bárányhimlőben, mint a gyerekeknek. És míg az influenza súlyos következményekkel járhat a csecsemőknél, a nagyobb gyerekek sokkal könnyebben vészelik át, mint a felnőttek.

Az immunrendszer ereje mögött több lehetséges tényező is állhat a tudósok szerint.

Egyrészt a gyerekeknek sokkal egészségesebbek a légzőszerveik, mivel jóval kevésbé voltak kitéve a cigarettafüstnek és a légszennyezettségnek, mint a felnőttek. Másrészt a gyerekek általánosságban véve is egészségesebbek, kevésbé jellemzőek rájuk krónikus egészségügyi problémák, mint például a diabétesz, az autoimmun betegségek, a szív- és érrendszeri betegségek, vagy a túlsúly - fejtette ki Johnson.

A felnőttek szintén jóval hajlamosabbak a káros immunválaszra, mely olyan betegségeket okozhat, mint az akut légúti distressz szindróma (ARDS) - mondta el James Cherry, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) professzora. Az immunsejtek tevékenységének kiegyensúlyozatlansága által előidézett légzőszervi tünetek miatt az ARDS-ben szenvedők 40 százaléka meghal - idézi a szakértőt a LiveScience tudományos-ismeretterjesztő portál.

A SARS (súlyos akut légzőszervi szindróma) vírussal azonos családba tartozó új típusú koronavírus influenzához hasonló tüneteket okoz, és súlyos légzőszervi panaszokkal járhat.

Címlapról ajánljuk
Gerendai Károly a Sziget megmentéséről és a megváltozott sztárvilágról beszélt az Arénában

Gerendai Károly a Sziget megmentéséről és a megváltozott sztárvilágról beszélt az Arénában

A végső látogatottság határozza meg a Sziget Fesztivál idei veszteségét, amelyet előzetesen 1,5 milliárd forintra kalkulál Gerendai Károly főszervező. Arról is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy az őszi visszatérése óta a vártnál több feladata volt. Mint mondta, egyre kevésbé vonzzák a fesztiválok a legnagyobb sztárokat, így a Szigetnek sem szabad csak rájuk építenie. Azt is elárulta, hogy mennyire volt ráhatása az idei fellépők listájára, a magyar nagyszínpad már egy újítás, és a szolgáltatásokban is sokat léptek előre.

Baranya Sándor: ami száz éve a folyószabályozás célja volt, az ma már az egyik legnagyobb probléma

A folyók rekordalacsony vízállásához nemcsak a csapadékszegény időjárás, de az emberi beavatkozás a folyószabályozás is hozzájárult. A Budapesti Műszaki Egyetem azt vizsgálja, milyen beavatkozással lehetne enyhíteni ezek hatását – erről Baranya Sándor tanszékvezető beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.08.06. csütörtök, 18:00
Aszódi Attila
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×