Egyes területeken 56 százalékos állománycsökkenés történt – mondta az InfoRádiónak Orbán Zoltán. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője hozzátette: „évtizedek óta kongatjuk a vészharangot”. Az agrártáj kiterjedtsége mostanra meghaladja az erdős területekét. A szakértő hangsúlyozta: a nagyüzemi mezőgazdaság van a legnagyobb élőhelyátalakító hatással.

„Eltűnnek azok az állatfajok, amik egyébként az agrártájban biztosíthatnák a biológiai védekezést a különböző kártevők ellen”

– mondta Orbán Zoltán, hozzátéve: ennek hatásaként sokkal több kemikáliát kell használnia a gazdálkodóknak, mely mérgezi a földet és az élőlényeket – így az embert is.

Sok faj tűnik el, mert nem képes megélni az agrárium által elfoglalt területeken, bár vannak olyanok is, melyek képesek fészkelni a búzában is, például a pacsirta és a réti fülesbagoly. A kemikáliák azonban mérgezik a táplálékukat és őket magukat is – emelte ki a szóvivő.

Orbán Zoltán arról is beszélt, hogy egy hároméves német tanulmány szerint a védett területekről eltűnt a repülő rovarok által termelt biomassza 75 százaléka eltűnt. Ez a jelenség hatással van az egész ökológiai rendszerre.

Az emberi civilizáció működése olyan mértékben teszi tönkre a környezetet, ami megkérdőjelezi az emberiség középtávú fenntarthatóságát

– hívta fel a figyelmet.