Az elmúlt három évben ugyanis "meglepő módon" lelassult az üvegházhatású gázok kibocsátása. Ennek fő oka, hogy ebben az időszakban Kínában és az Egyesült Államokban kevesebb szenet égettek el, mint a korábbi években - állapította meg Glen Peters, az oslói Nemzetközi Gazdasági és Klímakutató Intézet tudósa és csoportja.

Ennek gazdasági oka van: a cement, az acél és más nagyon energiaigényes előállítású termék iránt csökkent a kereslet. Ezért már nem volt szükség olyan nagy mennyiségű szén elégetésére.

Az Egyesült Államokban egyre inkább földgázt és megújuló energiákat kezdtek használni, aminek hatására az elmúlt két évben egyharmadával esett vissza a szénfogyasztás. Bár ebben mindkét országban szerepet játszott az energia- és klímapolitika, főként azonban a piaci erők változásai váltották ki a jelenséget - vélik a kutatók.

A pozitív változás azonban nem működik önmagától hosszútávon. A jövőben jóval kevesebb fosszilis tüzelőanyagot szabad elégetni, vagy el kell távolítani a szén-dioxidot a légkörből ahhoz, hogy a 2015-ös párizsi egyezmény klímacéljai megvalósulhassanak.

A Nemzetközi Közlekedési Fórum (ITF) szerint azonban jelenleg a közlekedés miatt a légkörbe jutó szén-dioxid mérséklésére tett intézkedések nem elegendőek a klímacélok eléréséhez. Tanulmányuk szerint a mobilitás iránt a jövőben erőteljesen növekvő igény miatt a közlekedés kibocsátása 2050-ben a legoptimistább elképzelés szerint is csak a szén-dioxid-kibocsátás 2015-ös, 7,5 gigatonnás mértékére juthat.

Egy kevésbé optimista modell szerint azonban a mobilitás iránti világszintű igény megduplázódása miatt hatvan százalékkal növekedhet a szén-dioxid-kibocsátás mértéke 2015 és 2050 között.

"Szükség van egyrészt az innováció tempójának felgyorsítására, másrészt drasztikus politikai változtatásokra, hogy a közlekedést különválasszuk a szén-dioxidtól" - fogalmazott José Viegas, az ITF főtitkára. Véleménye szerint a lehetséges szén-dioxid-csökkentés 70 százalékát a technológiai fejlődésből adódhat.