Infostart.hu
eur:
385.45
usd:
331.88
bux:
122004.44
2026. január 16. péntek Gusztáv

Mégsem volt annyira pusztító a nagy kihalás

Mégsem volt annyira pusztító a mintegy 252 millió évvel ezelőtt, a perm és a triász kor határán bekövetkezett nagy kihalásnak nevezett esemény, amelyről úgy tartják, hogy a tengeri fajok 96 százalékának a kipusztulásához vezetett - állítja Steven Stanley, a Hawaii Egyetem paleontológusa és evolúciós biológusa.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közölt tanulmányában a szakember kifejti, hogy valójában a tengeri fajok "mindössze" nagyjából 81 százaléka pusztult ki a nagy kihaláskor és a további veszteségek az úgynevezett háttérkihalások számlájára írhatók - írta a phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

A perm-triász kihalási esemény nagyjából 60 ezer évig tartott: ezt tartják a földtörténetben ismert legsúlyosabb kihalásnak. Korábbi kutatások szerint ezen időszakban szokatlanul sok volt a vulkanikus tevékenység és feltehetőleg számos nagy méretű aszteroida csapódott a Földbe.

Mindez a bolygó melegedéséhez és az óceán savasodásának felerősödéséhez vezetett. Az élhetetlen körülmények a becslések szerint a tengeri fajok 96, a szárazföldi gerinces fajok 70 százalékának a kipusztulásához vezettek.

Stanley szerint azonban a helyzet nem volt annyira súlyos, hogy csaknem az összes tengeri faj kihalását eredményezze. A szakember szerint a korszakra vonatkozó becslések többsége nem különíti el a háttérkihalásokat, amelyek a tömeges kihalások közötti időszakokban mennek végbe, amikor egy faj olyan kihívással találja magát szemben, amelyet nem tud leküzdeni: ez lehet ez egy új ragadozó felbukkanása vagy a víz elérhetőségében bekövetkező változás.

Stanley megnézte, hogy a földtörténet ismert tömeges kihalásai közötti időszakokban mennyi faj pusztult ki és arra jutott, hogy minél hosszabb idő telt el két kihalási esemény között, annál magasabb volt a háttérkihalások száma.

Az adatok alapján végül arra a megállapításra jutott, hogy azoknak a fajoknak a nagy része, amelyekről úgy tartják, hogy a perm-triász kihalási esemény idején tűntek el a Föld színéről, valójában már korábban kipusztultak vagy eleve kihalásra voltak ítélve az esemény idején.

Stanley ezeknek a fajoknak a levonásával jutott a 81 százalékra, amely - mint fogalmazott - még mindig jelentős kihalási arány ugyan, de mégsem annyira végzetes, mint azt eddig gondolták a tudósok.

Az eredmények továbbá azt sugallják, hogy a tengeri élővilágban 90 rend és 220 család élte túl a nagy kihalást. A kutató szerint a kipusztuláshoz vezető tényezők néhány rend és osztály számára leküzdhetetlennek, másoknak átvészelhetőnek bizonyultak, ez pedig aránytalanságokat eredményezett a kihalásukban. Néhány közülük valószínűleg addig nem állt közel a kihaláshoz.

Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×