Címke: paleontológia (34 cikk)

A földtörténet legsúlyosabb kihalási eseménye, amelyben a szárazföldi fajok 90 százaléka pusztult el, több mint 200 millió évvel ezelőtt következett be – állapította meg egy kínai tudósok által vezetett kutatócsoport. Korábban a tudósok a tömeges kihalás időpontját 252 millió évvel ezelőttre tették.

A szárnyas állat a középső jura időszakban, mintegy 170 millió évvel ezelőtt élhetett.

A félelmetes, 150 millió éves plioszaurusz koponya-fosszíliája azért olyan különleges, mert szinte teljes épségben maradt fenn.

Egy tizennégymillió évvel ezelőtt Kelet-Ázsiában élt ősi rinocéroszfaj megkövesedett maradványait azonosították kínai kutatók. A páratlan lelet a tudósok szerint fontos bizonyítéka az állatok Kelet-Ázsiába történő vándorlásának.

A Dél-afrikai Köztársaságban az őstörténet legrégebbi sírjainak felfedezéséról számolt be hétfőn Lee Berger világhírű paleontológus; a felfedezés révén legalább százezer évvel korábbra datálhatók a temetkezési szokások első nyomai.

Új hosszú nyakú növényevő dinoszauruszfaj maradványaira bukkantak argentin paleontológusok a latin-amerikai ország déli részén, Patagónia térségében: a hatalmas állat a valaha talált legnagyobb őshüllők egyike.

Ausztrália úgynevezett „halott szívében” eltemetett különleges fosszíliák, köztük csapóajtós pókok, óriás kabócák, apró halak és egy ősi madár tollai, egyedülálló képet mutatnak arról az időszakról, amikor esőerdők borították a ma már többnyire száraz kontinenst.

A pár centiméteres, ovális alakú, különös felülettel rendelkező tojásmaradvány az iharkúti ásatások során került elő, és vélhetően egy kistermetű ragadozó dinoszaurusztól származott.

A zsiráfnyakú Tanystropheus nembe tartozó őslények sok fejtörést okoztak a paleontológusoknak – még azt sem tudták, hogy a szárazföldön vagy a vízben éltek.

Mintegy 130 millió éves őskörnyezetből, különleges tulajdonságokkal rendelkező, eddig ismeretlen fosszilis ősmaradványfajokat tártak fel a Mecsekben.

A brit és dél-afrikai kutatók egy több mint 40 éve talált fosszília alapján jutottak erre a felfedezésre.

Negyvennyolcmillió éves fartőmirigyzsírt találtak egy madárfosszíliában.

Tollak helyett még is inkább a modern hüllőkéhez hasonló pikkelyek boríthatták a Tyrannosaurus rex (T-rex) bőrét - állapították meg ausztrál kutatók, egy megkövesedett maradványra alapozva eredményeiket.

A világ legöregebb, mintegy négymilliárd éves mikroorganizmusának maradványaira bukkantak Kanadában.

Óriáspingvin 61 millió éves kövületére bukkantak Új-Zélandon, a lelet alapján az eddig véltnél jóval korábban fejlődhettek ki a pingvinek, talán már a dinoszauruszok korában.

Alpesi kőszáli kecske szalonnája volt Ötzi, a világhírű gleccsermúmia utolsó tápláléka, mielőtt az Ötz-völgyi-Alpok jegén megfagyott volna - közölte Albert Zink múmiaszakértő egy bécsi kongresszuson.

Iharkúton és Villányban is hatalmas őshüllő és ősemlős lelőhely feltárásán dolgozik a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoportja. Vannak olyan maradványok, amelyekből csak egyetlen darab van az egész világon. Pénzbeli értékük ki sem fejezhető. A Természettudományi Múzeumban van például olyan holotípus, amelyet még a másik szobába is engedéllyel lehet csak átvinni – mondta Ősi Attila paleontológus, a MTA Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoportjának vezetője.

Emberelődök több millió éves lábnyomaira bukkantak Tanzániában - számolt be róla az eLife-ban megjelent tanulmány alapján a BBC News.

Egy veréb méretű, tollas dinoszaurusz csaknem százmillió éve borostyánba kövült farkára bukkantak kutatók Mianmarban.

Az egyik legrégebbi ismert tumort találták meg egy 255 millió éve Tanzániában portyázó kardfogú, emlősszerű állat állkapocscsontjában.