"A 2013-as globális hőmérséklet összhangban van a hosszú távú felmelegedési folyamattal" - húzta alá közleményében Michel Jarraud, a szervezet főtitkára. A tavalyi adatok megegyeznek a 2007-es mutatókkal: a globális szárazföldi- és óceán felszíni hőmérséklet 0,5 Celsius-fokkal haladta meg az 1961 és 1990 közötti átlagot.

A hőmérséklet mindkét évben 0,03 Celsius-fokkal haladta meg a szélsőségesen meleg évtizednek számító 2001 és 2010 közötti átlagot. Utóbbi időintervallumban 2005 és 2010 voltak a legforróbb évek: a globális hőmérséklet ezekben az években nagyjából 0,55 Celsius-fokkal szárnyalta túl az akkor már hosszú ideje fennálló átlagot.

A szervezet szerint az eddig mért tizennégy legmelegebb év közül tizenhárom a 21. században volt. Jarraud ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a "melegedés mértéke nem egyforma" az összes országban. Ausztráliában például a tavalyi volt az eddig mért legforróbb év, míg az Egyesült Államokban 2012-ben jegyeztek fel rekordhőségeket. A légkörben lévő üvegházhatású-gázok rekordmennyisége miatt a globális hőmérséklet tovább fog emelkedni a következő nemzedékek életében is" - figyelmeztetett a szervezet vezetője.

A Csendes-óceán trópusi felszíni vizeinek felmelegedését és lehűlését okozó El Nino, illetve La Nina légköri jelenségek az éghajlat természetes változékonyságának legfőbb irányítói közé tartoznak. A WMO szerint azonban 2013-ban egyik óceáni légköri jelenség sem jelentkezett. Az adatok szerint tavaly melegebb volt, mint a La Nina által lehűtött 2011-es és 2012-es években. 2013 a négy legmelegebb olyan év között van, amikor sem az El Nino, sem a La Nina nem jelentkezett.

Egyik légköri jelenséget sem a klímaváltozás okozza, de a kutatók szerint a globális felmelegedés miatt egyre növekvő óceánhőmérséklet befolyásolhatja az intenzitásukat és a gyakoriságukat.

A világszervezet a 2013-as év időjárására vonatkozó nagyobb volumenű és a tervek szerint márciusban megjelenő beszámolójának (Statement on the Status of the Climate in 2013) előzeteseként tette közzé az adatokat.