A friss akadémiai doktorokat Pálinkás József arra kérte, hogy képviseljék a jövőben is azt az igényességet és szigorú tudományos értékrendet, amelynek alapján az MTA Doktori Tanácsa a rangos címet odaítélte, mert ezzel is hozzájárulnak presztízse megőrzéséhez. Az elnök egyúttal arra biztatta új doktorait, hogy fordítsanak különös gondot a következő kutatói generáció képzésére és támogatására, hogy a tudomány évezredes szigorú rendjét képviselve és továbbadva, minél több tanítványuk szerezhesse meg a megtisztelő címet - közölte az akadémia szerdán az MTI-vel.

Palkovits Miklós akadémikus, az MTA Doktori Tanácsa elnöke a cím jelentőségét méltatva emlékeztetett arra, hogy a szigorú követelményeknek köszönhetően az egyetemek többsége egyre inkább csak az akadémiai címmel rendelkezőket bízza meg a tanszékvezetői feladatok ellátásával.

Idén az élettudományok területén 34-en, a természet- és műszaki tudományok területén 33-an, a társadalom- és bölcsészettudományok művelői közül 24-en lettek akadémiai doktorok, egy kutató pedig több tudományterületet is érintő, interdiszciplináris eredményeiért vehette át az oklevelet. Legtöbbjük az orvosi, a biológiai és a kémiai tudományok osztályához tartozik.

A friss MTA-doktorok között 23 nő található és a címet megszerzők között a kandidátusokhoz képest egyre nő a PhD-fokozottal rendelkezők aránya is - olvasható az összegzésben.

Az MTA doktorainak életkora a cím megszerzésekor 50 és 60 év közé tehető, idén az oklevelüket átvevő kutatók között a legfiatalabb csupán 37 éves, míg a legidősebb 80 esztendős.

Az új akadémiai doktorok közül 63-an valamely hazai egyetemen végzik tudományos munkájukat. A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézet-hálózatában 21-en dolgoznak, más tudományos műhelyekben 7-en kutatnak, 1 fő pedig külföldi intézményből szerezte meg a rangos címet. Az MTA Lendület programjának nyertesei közül hatan vehették át az oklevelet.