Infostart.hu
eur:
386.67
usd:
328.46
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Mitől függ a boldogság?

Az emberek közösségekben élnek, és így jólétük, egészségük mások jólétére és boldogságára is kihat - hívja fel a figyelmet egy amerikai kutatás, ami szerint minél több barátunk, ismerősünk lakik hozzánk közel, annál boldogabbak vagyunk, a körülöttünk élők boldogsága pedig befolyásolja a miénket is.

A boldogság ragadós, és csoportokon át terjed - állítja egy amerikai kutatás. Az ötezer felnőtt részvételével készült felmérés azt mutatja, a boldogság attól függ, mennyire boldogok a körülöttünk élő emberek.

A boldog barátok, akik másfél kilométer belül élnek, 25 százalékkal növelik a boldogságra való hajlamunkat. A munkatársak azonban nincsenek hatással a boldogságra.

A kutatók azon felnőttek adatait használták, akik 1971 és 2003 közt vettek részt egy felmérésben, ami olyan tényezőket vizsgált, amelyek később szívbajokhoz vezethetnek.

A résztvevőket arra kérték, nevezzék meg rokonaikat, barátaikat, ismerőseiket, lakóhelyeiket és munkahelyeiket, majd négy évig nyomon követték az életüket. Ugyancsak megkérdezték tőlük, hogy élvezték-e az életet, bizakodóan néznek-e a jövőbe, és úgy gondolják-e, hogy ugyanolyan jó emberek, mint mások.

Az eredmények azt mutatják, hogy azok az együtt élő párok, akik boldogok, 8 százalékkal növelték a környezetük boldogságának valószínűségét is. Ugyanez vonatkozik az egymáshoz közel élő testvérekre (14 százalék) és a szomszédokra (34 százalék).

A kapcsolat az emberek boldogsága és a közelség között három szintes mélységig mutatható ki - a barát barátjának a barátjáig.

A boldogság terjedéséhez szükséges a fizikai közelség. Egy személynek 42 százalékkal nagyobb esélye van a boldogságra, ha egy barátja fél mérföldnél (kb. nyolcszáz méter) közelebb él. Ez a valószínűség a távolság növekedésével csökken.

A kutatás vezetője, Nicholas Christakis szerint az eredmények azt mutatják, hogy a boldogság közösségeknél, nem pedig egyes embereknél jelentkezik.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×