Infostart.hu
eur:
391.39
usd:
341.04
bux:
0
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik

A gének döntik el, nevetünk-e a horrorfilmeken?

Egyetlen gén változatai határozzák meg, rettegünk vagy kacagunk-e a horrorfilmeken - állítják német kutatók. A vizsgálatok segíthetnek megmagyarázni, miért váltott ki szélsőségesen különböző érzelmeket például Az ördögűző című film.

A COMT elnevezésű gén egy bizonyos változata határozza meg, hogyan viseljük a szorongást és az izgatott várakozást: akiknek e génváltozatból kettő van, sokkal könnyebben válnak zaklatottá, ha kellemetlen, visszataszító fotókat, felvételeket látnak - állapították meg német kutatók.

A génváltozat csökkenti az egyik olyan anyag hatását az agyban, amely segít kordában tartani egyes érzelmeket. Akiknek szervezetében a génből csak egy van, sokkal hatékonyabban tudják kontrollálni ezeket az emóciókat - derül ki a Behavioural Neuroscience című szaklapban megjelent cikkből.

A Bonni Egyetem kutatói 96 nő vizsgálata után vonták le a következtetéseket. Az önkénteseknek a kísérlet során három különböző képet mutattak, egy kellemeset, például mosolygó gyerekekről, egy semlegeset hajszárítókról, és egy megrázót, fegyverekről vagy sebesültekről, majd elemezték reakcióikat.

Az egyik kutató, Christian Montag elmondta: a génváltozat csak nemrég alakulhatott ki, hiszen más emberszabásúakban, például a csimpánzokban nem figyelhető meg. A pszichológus szerint korábban az emberekben sem volt jelen, aminek evolúciós előnyei lehettek. "Előny volt félősebbnek lenni a veszélyes környezetben" - magyarázta.

A szakértő szerint ugyanakkor a most vizsgált génváltozat önmagában nem dönti el, mennyire félős, szorongó valaki; ezt sok más tényező is befolyásolja.

Címlapról ajánljuk
Így szabadíthatják fel az amerikaiak a Hormuzi-szorost – részletes elemzés Resperger Istvántól

Így szabadíthatják fel az amerikaiak a Hormuzi-szorost – részletes elemzés Resperger Istvántól

Elsősorban a mérete a magyarázat arra, hogy Irán miért tudja gyorsan és olcsón blokkolni, az ellenségei pedig miért csak lassan és nehezen képesek újra hajózhatóvá tenni a szorost – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központ igazgatója. Az ezredes szerint az amerikaiaknak uralniuk kell a szigetvilágot, illetve a Hormuzi-szoros környékét, és meg kell akadályozniuk, hogy a tengerszoros 50-60 kilométeres körzetében katonai eszközök és erők legyenek.

Ezek a legjobb ingázóvárosok Budapest környékén

Azt vizsgálták meg, hogy az agglomeráció városai hogyan alkalmazkodnak a hibrid munkavégzés terjedéséhez, és mely települések képesek egyidejűleg biztosítani a kiváló közlekedést, a magas életminőséget és a professzionális munkakörnyezet feltételeit.
inforadio
ARÉNA
2026.03.17. kedd, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×