eur:
410.26
usd:
389.48
bux:
79863.49
2024. november 26. kedd Virág

Mi hajtja majd az autónkat?

A hibrid hajtómű két eltérő üzemmódú erőforrás házasításával született. Az egyik egy belsőégésű motor, a másik pedig egy villanymotor. Országúton többnyire a belső égésű erőforrás adja a hajtást, ám a városi dugóban araszolva már az elektromotor veszi át a szerepet.

Az ilyen típusú meghajtás két fő előnye, hogy kevesebbet fogyaszt, mint egy normál motorral működő gépjármű, és kevésbé szennyezi a környezetet. A probléma az, hogy egy hibrid jármű egyharmadával többe kerül, mint a normál meghajtású, ami azt jelenti, hogy modelltől függően akár tíz év is lehet, míg egy hibrid az üzemanyagon történő spórolással visszahozza az árát.

A másik probléma az akkumulátorok töltéséhez kapcsolódik. A járművek ugyanis egyenletes tempójú haladásnál elsősorban ezeket használják, és csak akkor kapcsolódik be a benzinmotor, ha hirtelen gyorsítunk, vagy tartósan nagy sebességgel haladunk.

Ennek megfelelően a töltés akkor indul meg, amikor a gépjármű lassít, vagy épp lejtőn lefelé halad. Csakhogy az autópályákon egyik sem fordul elő túl gyakran, ráadásul az átlagsebesség is elég magas, így a pályán mért fogyasztás nem mutat nagy eltérést a sima benzines motorok fogyasztásához képest.

A benzinüzemű alapmotor kisebb átalakítással hidrogénnel is üzemeltethető. A hidrogéngáznak kisebb a térfogatra számított fűtőértéke, mint a benziné. Ezt ellensúlyozandó a hidrogént folyékony állapotban egy 140 literes hőszigetelt tartályban helyezik el a gépkocsi hátsó ülése mögött. Az ilyen gépkocsival mintegy 350 kilométert tehetünk meg újabb tankolás nélkül.

A hidrogénüzemű motor energetikailag és a globális éghajlatváltozás szempontjából akkor a legelőnyösebb, ha a hidrogént megújuló energiaforrásból nyerjük. Olcsó és nagy mennyiségű, például napenergiával termelt hidrogén azonban egyelőre nem áll rendelkezésre, és hiányzik a hidrogénkutak hálózata is.

A legjobb megoldás a villanymotor és a tüzelőanyag-cella kombinációja. Becslések szerint az ilyen gépkocsik elterjedése a 2010 és 2015 közötti időszakban várható. A villanymotor és a tüzelőanyag-cella együttese tiszta, nem szennyezi a környezetet.

A megújuló energiaforráson alapuló, tüzelőanyag-cellás és villanymotoros rendszer azonban csak akkor fog elterjedni, ha az energiaátalakítás láncolatának valamennyi költségét figyelembe véve árban versenyképes lesz a továbbfejlesztett belsőégésű motorral. De maga a konstrukció is további fejlesztésre szorul: növelendő a motorteljesítményt, javítandó az üzembiztonságot, és bizonyos berendezéseket még le kell egyszerűsíteni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nagy Márton: a 400 ezres minimálbér 2028-ra már realitás, az egymilliós átlagbérért még küzdeni kell

Nagy Márton: a 400 ezres minimálbér 2028-ra már realitás, az egymilliós átlagbérért még küzdeni kell

Kulcsfontosságú a bérmegállapodás, mert reálbér-emelkedés nélkül nincs gazdasági növekedés – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában. Beszélt arról is, hogy miért kell ehhez a versenyképesség fokozása, hogy miért előnyös a piaci konszolidáció, és miért éri meg befektetni a akkumulátorgyártásba, sőt a -feldolgozásba is.

Orbán Viktor áttekintette az új MKIK-elnök akciótervét

A kormány valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara együttműködése elengedhetetlen, hiszen közösen dolgozva lehet hatékony programokat kialakítani, és a vállalkozói szektort érintő gazdasági kihívásokra megfelelő válaszokat adni - mondta Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke kedden annak kapcsán, hogy a napokban lezajlott az első tárgyalás Orbán Viktor kormányfő és Nagy Elek, az MKIK nemrég megválasztott elnöke között.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.26. kedd, 18:00
Nógrádi György
biztonságpolitikai szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×