Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil

Új labdákkal játsszák az Eb utolsó három mérkőzését

Az UEFA bejelentette, hogy új külsejű labdákkal játsszák a 2024-es labdarúgó Európa-bajnokság elődöntőit és a vasárnapi döntőt.

A labda sok tekintetben hasonlít a torna korábbi szakaszában használthoz, mégis más. A fehér alapot ezüst váltja fel, amely a győztesnek járó trófea színét jelképezi. A hivatalos tájékoztató szerint a labda színét speciálisan fejlesztették és tesztelték a futballistákkal annak érdekében, hogy a labda kiemelkedjen a pályán anélkül, hogy a fényt visszaverné a felületről.

Az új labda a Fussballliebe Finale nevet viseli, az első olyan, Eb-elődöntőben és -döntőben használt labda lesz, amely úgynevezett Connected Ball technológiával rendelkezik, ezáltal valós időben precíz adatokat juttat el a VAR-szobába. A mesterséges intelligenciára épített innováció hozzájárul az UEFA félig automatizált lestechnológiájához, és kulcsfontosságú a meccs közbeni döntések támogatásában, miként az volt eddig is a torna során.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×