Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.43
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Mohamed bin Szulajem, a Nemzetközi Automobil Szövetség, a FIA elnöke (k) a 2023-as Forma-1-es autós gyorsasági világbajnokság szezonzáró Abu-dzabi Nagydíjának futama előtt a Yas Marina versenypályán 2023. november 26-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Ali Haider

Itt a döntés az FIA elnökének befolyásolási ügyében

Tisztázták a vádak alól Mohammed ben Szulajemet, a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) elnökét, akit a tavalyi Forma-1-es Szaúdi Nagydíj végeredményének befolyásolásával gyanúsítottak meg.

A Forma-1 irányító testülete szerdán közölte, hogy a párizsi székhelyű etikai bizottság nem találta bűnösnek a sportvezetőt, miután külső szakértők bevonásával alapos kivizsgálást végzett.

Az FIA közleményben jelezte: a vizsgálatok eredményeinek áttekintése után az etikai bizottság egyhangúlag úgy határozott, hogy nincs bizonyíték az FIA elnöke, Mohammed ben Szulajem ellen.

A vád szerint a 62 éves FIA-elnök beleavatkozott a dzsiddai versenyen kétszer szankcionált Fernando Alonsónak, az Aston Martin spanyol versenyzőjének ügyébe, mégpedig úgy, hogy visszavonatta a veterán pilótára kiszabott második, 10 másodperces időbüntetést. Ezzel Alonso visszakapta a harmadik helyet, melyet először elvettek tőle az utólagos büntetéssel. A harmadikként célba érő kétszeres világbajnok azért kapott a verseny után tíz másodperces büntetést, és került a negyedik helyre, mert amikor a futam közben letöltötte a rajt után rá kiszabott öt másodpercet, akkor az egyik szerelő még azelőtt ért hozzá a versenyautóhoz, mielőtt lejárt volna a büntetés.

A nagydíj után az Aston Martin fellebbezést nyújtott be, melyet végül elfogadtak, így Alonso visszakapta a harmadik helyet, ami pályafutása 100. dobogós helyezése volt.

A Las Vegas-i Nagydíj kapcsán arról folyt vizsgálat Szulajemmel szemben, hogy az elnök etikailag helyesen járt-e el minden esetben, amikor erősen kardoskodott azért, hogy a kaszinóváros legyen Forma-1-es rendező.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×