Infostart.hu
eur:
389.27
usd:
335.87
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Austin, 2012. november 15.Michael Schumacher, a Mercedes hétszeres világbajnok német versenyzője a Circuit of the Americas pályán, a Texas állambeli Austinban 2012. november 15-én. A Forma-1-es autós gyorsasági világbajnokság Amerikai Nagydíját november 18-án rendezik. (MTI/EPA/Srdjan Suki)
Nyitókép: MTI/EPA/Srdjan Suki

Szomorú dolgot mondott Ross Brawn Michael Schumacherről

Az egykori technikai igazgató és csapatfőnök szerint a hétszeres világbajnok túl korán szállt ki a Forma–1-ből.

Szerdán volt Michael Schumacher 55. születésnapja, és nem sokkal korábban volt a tizedik évfordulója annak, hogy a Forma–1 legendája súlyos, maradandó agysérüléssel járó síbalesetet szenvedett.

A születésnapján elhalmozták jókívánságokkal a rajongók a nyilvánosság elől elzártan élő hétszeres világbajnokot, de róla beszélt a Forma–1 egyik meghatározó alakja, Ross Brawn is – írja a vezess.hu.

Schumacher 1991-ben a Jordannél mutatkozott be a Forma–1-ben, és 1994-ben, majd 1995-ben a Benettonnal szerzett világbajnoki címet. 1996-ra igazolt a Ferrarihoz, ahol aztán 2000-től 2004-ig zsinórban öt bajnokságot nyert. 2006 végén visszavonult, ám 2010-ben, a Scuderiánál korábban technikai igazgatóként dolgozó Ross Brawn hívására visszatért, hogy a Mercedes vadonatúj gyári csapatánál vezessen. Az építkezés évei nem hoztak túl sok sikert számára, 2012 végén végleg búcsút intett a Forma–1-nek, majd alig egy év elteltével megtörtént a szörnyű baleset.

A Mercedes első csapatfőnökeként dolgozó Brawn most arról beszélt, hogy Schumacher túl korán szállt ki, ha egy kicsit tovább marad, újra bajnok is lehetett volna.

„Egyre egyértelműbb számomra, hogy a kelleténél korábban akasztotta szögre a sisakot. 2010 és 2012 között ő hintette el a Mercedes sikereinek magvait. Látva, hogy a Michaeléhez hasonló korban járó Fernando Alonso világklasszis teljesítményre képes negyven felett, ha Michael aktív marad, 2014-ben világbajnok lehetett volna” – magyarázta Brawn a német Auto Bildnek.

Az angol szakember hozzátette, hogy szerinte a sajnálatos baleset nélkül Schumacher a mai napig komoly tényező lenne az F1 világában: „Nagyon is el tudom képzelni, hogy Michael csapatot vezetne. Már a mercedeses időkben szóba került, hogy később résztulajdonosként is beszállhatna. Az első lépcső meg is valósult: 2013-ban márkanagykövetként tevékenykedett.”

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×