eur:
414.23
usd:
396.98
bux:
0
2024. december 23. hétfő Viktória
Moszkva, 2018. június 13.Gianni Infantino, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) elnöke érkezik a FIFA kogresszusára Moszkvában 2018. június 13-án, egy nappal a 2018-as labdarúgó-világbajnokság kezdete előtt. A moszkvai kongresszuson megválasztják a 2026-os labdarúgó-világbajnokság helyszínét. A 2018-as oroszországi labdarúgó-világbajnokságot június 14. és július 15. között rendezik több oroszországi helyszínen. (MTI/AP/Pavel Golovkin)
Nyitókép: Pavel Golovkin

Óriási botrány a legnagyobb európai futballpályákon

Újabb dokumentumok kerültek nyilvánosságra az úgynevezett Football Leaksben, a hamburgi Der Spiegel közvetítésével. Említést kapott a mostani FIFA-elnök ügyeskedése, valamint egy 2021-től tervezett szuperliga alakítása.

A Der Spiegel szerint Gianni Infantino a FIFA elnöke, akkor még az UEFA élén állva, közreműködött abban, hogy a Manchester City és a Paris Saint-Germain elkerülje a büntetést a pénzügyi fair play megsértése miatt. A szabályok szigorú betartása, illetve a büntetési kódex megfelelő alkalmazása esetén mindkét klubot kizárhatták volna a nemzetközi porondról. Ahogyan tette azt az UEFA egy lényegesen kisebb hallal, a Málagával.

A dokumentumok szerint a katari kormány a legutóbbi hét évben több mint 1,8 milliárd dollárt pumpált a Paris Saint-Germainbe. Ez nyilvánvalóan a szabályok megsértése, Michel Platini, majd Gianni Infantino azonban szemet hunyt efölött, elfogadta, hogy támogatói szerződéseknek álcázzanak bizonyos pénzeket. Idén nyáron az UEFA vizsgálódott ugyan (formailag) a PSG ügyei iránt, de nem hozta nyilvánosságra a rendellenességeket. Pedig a dokumentumok alapján jogos lett volna a francia bajnok kizárása is a Bajnokok Ligájából.

Állítólag a korábbi francia elnöknek, Nicolas Sárközynek is szerepe volt a katariak párizsi felbukkanásában. Azt ajánlotta annak idején Tamim al-Thaninak, az akkori katari hercegnek: „Vegyék meg a PSG-t, s alapítsanak egy sportcsatornát Franciaországban, cserében pedig Platini segíteni fog abban, hogy megkapják a 2022-es világbajnokság rendezési jogát.”

Hasonlóan szabályellenes támogatási formával gazdagodott meg a Manchester City, amelynek Abu-Dzabiból érkező tulajdonosai 2,7 milliárd eurót költöttek a klubra. Infantino titkos tárgyalásokat folytatott a PSG és a Manchester City vezetőivel, hogyan tudják elkerülni a büntetést. A források szerint a két klubot arcátlanul, szemérmetlenül "(unashamedly") tulajdonolja a Perzsa-öböl két országának kormánya.

A beszámolók megjegyzik, hogy a hírek rossz hatással lehetnek Infantino hírnevére, aki a korrupcióval szembeni fellépéssel kampányolva lett a FIFA elnöke. Az is említést kapott, hogy az UEFA közel sem volt ilyen elnéző a kisebb és pénzügyileg gyengébb balkáni klubokkal.

Napirenden Berlusconi álma

Ismert, hogy a nagy klubok ismét felújítottak egy valójában közel harminc éve, Silvio Berlusconi által már a kilencvenes évek legelején felkarolt tervet, egy az országos bajnokságok fölött álló európai szuperliga megalapításának a tervét. Ez 2021-ben indulna, a Bajnokok Ligája helyett. (Ha ez így lenne, a bajnokcsapatok tormája talán újra lehetne az, amiért született…)

Tizenegy klub (Real Madrid, Barcelona, Manchester United, Bayern München, Juventus, Chelsea, Arsenal, PSG, Manchester City, Liverpool, AC Milan) állandó tag lenne, további öt pedig vendég, ilyen lehetne kezdetben az Atlético Madrid, a Borussia Dortmund, az Olympique Marseille, az Internazionale és az AS Roma. A tervek szerint ez a szuperliga még a Bajnokok Ligájánál is sokkal kedvezőbb pénzügyi feltételeket kínálna, mindegy résztvevő minimum 440 millió fontos éves bevételre számíthatna.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Napelemes piaci körkép: hatalmas lakossági és vállalati támogatások jönnek

Napelemes piaci körkép: hatalmas lakossági és vállalati támogatások jönnek

Bár ebben az évben a Napenergia Plusz Program a nyáron megemelt több mint 100 milliárdos kerettel és 32 ezer előregisztrációval felpörgette az érdeklődést, az elmúlt évek szabályozási kihívásai – a szaldó elszámolás kivezetése – és a pályázati pénzek lehívásának csúszása nyomot hagyott a piacon: Magyarországon az elmúlt évben jelentős visszaesés volt tapasztalható a napelemkapacitások növelésének ütemében. A hazai napelemes piacon már régóta jelenlévő, ma már komplex energetikai szolgáltatásokat is nyújtó Solar City ezért felmérte a környező piacokat és több olyan piacralépési pontot is talált, amellyel diverzifikálni tudja magyarországi működését. A cég tulajdonosa, Székely András szerint a kedvezőtlenebb 2023-as év után, idén a második félévtől, illetve 2025-től folyamatosan megjelenő EU-s forrásoknak köszönhetően várhatóan új lendületet kap a hazai napelemes piac. Ugyanakkor hiányolja a hazai szektor K+F tevékenységét, holott ebben szerinte jelentős tartalékok vannak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×