Csütörtöktől kezdik el vetíteni a hazai mozikban Káel Csaba filmügyi kormánybiztos Magyar menyegző című filmjét Törőcsik Franciskával és Kovács Tamással a főszerepben. A filmben hangsúlyos, központi elem a népzene és a néptánc, hiszen a helyszín az erdélyi Kalotaszeg az 1980-as évek elején.

Káel Csaba az InfoRádióban elmondta: a film egy szerelmi történetet mutat be, és várakozása szerint nagyon erős, érzelmi hatással lesz mindazokra, akik megnézik. A tánc és a zene különösen erős kifejező eszköz az alkotásban, és szerinte a segítségükkel sok olyan dolgot tudnak megjeleníteni, amit dialógusokban nagyon nehéz lenne elmagyarázni. A Kossuth-díjas filmrendező hozzátette: a táncjelenetek a magyar népművészet egyetemes értékeit elevenítik meg egy romantikus történeten keresztül. A zenés, táncos elemekkel átszőtt produkció egyszerre szerelmi történet és látványos kulturális utazás, amely a múlt értékeiből építkezve szólítja meg a ma emberét, és a film univerzális nyelvén hívja táncba a világot.

Káel Csaba felidézte, hogy az 1980-as években, a Ceausescu-korszakban nagyon szomorú, nehéz körülmények között éltek a kalotaszegiek, és elsősorban a saját értékeik, a saját népművészetük tartotta bennük a lelket. Az elnyomó rendszer ellenére az erdélyiek mindig vendégszeretők maradtak, és ezt Káel Csaba is megtapasztalta első erdélyi látogatása, majd visszatérései során is.

A Magyar menyegző a rendező akkori személyes benyomásaiból, élményeiből is táplálkozik, mert saját elmondása szerint nagyon megfogta őt az a szeretet, amiben része volt ott.

Egyetemistaként látogatott el először Kalotaszegre, ahol belecsöppent egy esküvőbe, ami olyan erős hatással volt rá, hogy elkezdte a néptáncot.

Kiemelte, hogy a filmben szereplő színészek is megtanultak néptáncolni. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy tavaly ősszel a Tallinni Filmfesztiválon – ahol nyitófilmként került be a versenyprogramba a Magyar menyegző –, többen is azt mondták nekik, hogy a táncjeleneteknél nem lehetett észrevenni a dublőröket a filmben. Akkor világosították fel az érdeklődőket arról, hogy nem is alkalmaztak dublőröket, a színészek elsajátították a különböző táncokat. A rendező kiemelte: csodálatos volt a közös munka, mind a színészek, mind a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Magyar Állami Népi Együttes tagjai nagyon profin és nagy lelkesedéssel vetették bele magukat a munkába, amit mindannyian végig élveztek.

Koreográfusként Zsuráfszky Zoltán, Zs. Vincze Zsuzsa és Mihályi Gábor működött közre a filmben, míg az autentikus kalotaszegi dallamok Pál István Szalonna zenekarvezető irányításával csendülnek fel.

Az 1980-as évekhez kapcsolható a magyarországi táncházmozgalom egyik legfontosabb korszaka, a film pedig egyfajta tisztelgés azon időszak előtt is, amikor Sebestyén Márta, Sebő Ferenc vagy a Muzsikás együttes a legnagyobb sikereit érte el. Káel Csaba elmondta:

a Magyar menyegző azt mutatja be, „hogyan menthető át ebből a kultúrából valami emberi motívum a városi létbe”.

Hangsúlyozta: a filmben kiemelten megjelenített táncok, zenék, népművészetek, viseletek több száz vagy ezer éves kultúrának az eredményei.

Bár az életmód már sokat változott azóta Kalotaszegen is, ahol az emberek többsége már nem földművelésből él, nincsenek olyan közel a természethez, Káel Csaba szerint mégis „átmenthetők a kulturális motívumok és a néphagyományok, amit jól bizonyít, hogy a táncházakban nagyon otthonosan érzik magukat a helyiek”. A rendező úgy véli, új filmjével tesznek egy kikacsintást a turizmus irányába is, mert reményei szerint ha egyre többen megismerik a filmet – melyet rangos külföldi filmfesztiválokra hívnak meg és már külföldi forgalmazásról is tárgyalnak –, akkor mindazok a külföldi turisták, akik ellátogatnak Magyarországra vagy Erdélybe, jó eséllyel felkereshetnek egy-egy táncházat is, hogy közvetlen közelről szerezzenek élményeket a helyi kultúra képviselőitől.