Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 12. vasárnap Dalma, Izabella

Káel Csaba az Arénában: a Covid után különösen nagy érték, hogy ennyien látták moziban a „Hogyan tudnék élni nélküled?”-et

A „Hogyan tudnék élni nélküled?” rekordnézettsége bizonyította, hogy a magyarok igenis szeretnek moziba járni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Káel Csaba filmügyi kormánybiztos.

A még 2024 végén bemutatott, Hogyan tudnék élni nélküled? című zenés film, amire egymilliónál többen váltottak jegyet és több mint egy éven keresztül futott a hazai mozikban, korszakos rekordot döntött.

Mint Káel Csaba filmügyi kormánybiztos az InfoRádió Aréna című műsorában rámutatott, egész pontosan egy 40 éves csúcsot adott át a múltnak, és ami ebben érdekes, hogy

„valamit tud Demjén Ferenc a film és a zene kapcsolatáról”,

ha az a film a Szerelem első vérig című volt, ami ekkora hatással volt a mozilátogatókra. Ismert: a Szerelem első vérig egy 1985-ben készült és 1986-ban bemutatott magyar tinédzserfilm, amit Dobray György és Horváth Péter rendezett. A főcímdal Demjén Ferenc előadásában nagy sikert aratott, amit 1986-ban vettek fel.

Hozzátette: a magyar néplélekben különleges helyet foglalnak el a zenés filmek, és ezt számos példa bizonyítja is az említetteken kívül.

„A másik titka az, hogy jó minőségben kell elkészíteni a filmet, jó castinggal, jó forgatókönyv kell és a zenéket is úgy kell megújítani, felfrissíteni, hogy az több generáció számára is sokat jelentsen” – mondta.

Érdekesnek nevezte ennek kapcsán, hogy a „Hogyan tudnék élni nélküled?” generációs mozi lett olyan értelemben, hogy többen mesélték a forgalmazók közül, hogy első megtekintés után a családdal is megnézték a látogatók, nem is kevesen; unoka szülők, nagyszülők, ami valóban arra is utal, hogy a Demjén-slágerek időtállóak, felújítva és fiatal színészek által elénekelve ugyanolyan erővel bírnak, mint korábban.

Úgy véli, a producer Kirády Attila is tudatosan kereste a célcsoportot a filmhez, de ekkora nézettségre még ő sem számított; a sok néző márpedig nagyon nagy érték a Covid-világjárvány után, amikor is az emberek hosszú időre kikerültek a mozikból, ezzel párhuzamosan pedig előretörtek a streaming szolgáltatások, ami felforgatta a filmfogyasztás egészét.

Káel Csaba szerint bár rájöttek az emberek arra, hogy

otthon mozizni kényelmes, de azért abból hiányzik a közösségi moziélmény, mert igenis jó együtt lenni, igenis jó olyan hangerővel, képminőségben nézni a dolgokat, egymásra nevetni, kacsintani,

ahogyan csak a moziban lehet.

A teljes beszélgetés alább meghallgatható.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A Momentum akarja eljátszani a Tiszát a mai választáson

A Momentum akarja eljátszani a Tiszát a mai választáson

A voksolást azért írták ki, mert a körzet korábbi önkormányzati képviselője, Takácsné Tóth Hajnalka április 20-án lemondott mandátumáról. A választáson négy jelölt indul a képviselői helyért: a városvezetés és Kisberk Szabolcs polgármester támogatását élvező dr. Tóth Andrea független háziorvos, a függetlenként induló Lesti Árpád politológus, Südi Milán, a Momentum jelöltje, valamint Gyenes Levente korábbi polgármester.
Jön a bértranszparencia – Mire lesz joguk a dolgozóknak az új szabályozás értelmében?

Jön a bértranszparencia – Mire lesz joguk a dolgozóknak az új szabályozás értelmében?

Az Európai Unió bértranszparencia-irányelve (2023/970/EU) a nemek közötti bérdiszkrimináció felszámolását elsősorban nem új tilalmakkal, hanem új megközelítéssel kívánja elérni: a bérezés átláthatóvá tételével és a munkavállalói érdekképviseletek érdemi bevonásával. Ez az írás azt foglalja össze, mit jelent mindez a gyakorlatban a munkavállalói oldal – az üzemi tanácsok és a szakszervezetek – szemszögéből, és miért érdemes már a hazai jogszabály közzététele előtt felkészülni az alkalmazásra. A cikk rávilágít arra, hogy milyen új információs és ellenőrzési jogok keletkeznek, hogyan értelmezhetők az irányelv kulcsfogalmai, és miért nem mindegy, hogy a bérkülönbségeket milyen csoportosításban mutatják ki. Az írás végigköveti az irányelv belső logikáját a munkakör-értékeléstől a bérmeghatározáson át a bérrendszer működésének ellenőrzéséig. Egy fiktív vállalati példán szemlélteti, hol és miként válhat láthatóvá – vagy maradhat rejtve – a rendszerszerű munkahelyi bérdiszkrimináció.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×